Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
A dombvidéki halastógátak talajvizsgálata a völgyzáró gátakétól csupán a vizsgálatok mélységében, részletességében és végrehajtási módjában különbözik. Meg kell vizsgálni a vízvezető rétegek szerepét és a hidraulikai stabilitás problémáját. A kis tározók építésének igénye előreláthatólag a jövőben mind gyakoribb lesz az öntözéses gazdálkodás miatt. Ezért olyan irányelvek és segédletek szükségesek, amelyek lehetővé teszik a talajvizsgálatok minimális szinten való elvégzését. A síkvidéki halastó- és tározógátak építése —- a gát vonalas jellegéből folyólag — gazdaságosan csak keresztszállítással, vagy minimális hossz-szállítással oldható meg. így a nyomvonal mentén a talajrétegeket nemcsak mint gátat viselő altalajt, hanem mint gátépítő anyagot is meg kell vizsgálni. A szivárgás csökkentése ezeknél a gátaknál különösen jelentős, mert a halastavak vizét rendszerint átemeléssel pótolják, és a környezet elvizenyősödése ellen is védekezni kell. A vízvezető képességet helyszíni vizsgálatokkal kell meghatározni. Szilárdsági szempontból a szervetlen és nem szikes talajok sem a teherviselő rétegekben, sem a gátanyagban nem okoznak különös nehézséget. Miután azonban az ilyen földműveket gyakran kívánják vizenyős, lápos, tőzeges, esetleg szikes területeken is elhelyezni, különös súllyal kerülnek előtérbe az építőanyag és — tőzeges területen — az altalaj szilárdsági problémái. A dombvidéki halastavak gátjait általában az alacsony völgyzáró gátak egyszerűsített eseteire megállapítottak szerint lehet tervezni a bevezetett szabványalakok szerint. A szelvényeknél 2:1 felvízi rézsű, az alvízi rézsű alján esetleg szűrőpadka előírása gyakorlatilag minden követelményt kielégít. A síkvidéki halastavak és tározók gátjai alacsony gátak, mégis vonalas kiterjedésük, a tározott víz nagyobb tömege és a legtöbbször inhomogén geológiai felépítettség miatt szabvány vagy típustervek nem javasolhatók, hanem egyedi megoldásokra van szükség. Ilyen gátak tervezése során gondoskodni kell a hullámverés elleni védelemről is. 2.412. Az építés előmunkálatai 2.42. A (játak építése és az építés ellenőrzése 2.421. Az építés végrehajtása A dombvidéki halastavak gátjainak építéséhez, azok kis mérete miatt, a 2,75 m3 űrtartalmú földnyeső használata a célszerű, amely még keskenyebb gátszélességen is tud járni. Különösen fontos a gondos tömörítés, mivel a töltés igen keskeny. Éppen ezért, csak a tüskés henger, a nehéz rezgőlap, vagy a könnyű (kézi) irányítású iker rezgőhengerek alkalmazása a célszerű. A szelvényt állítható késü földgyaluval lehet kialakítani. A síkvidéki halastó- és tározógátak földmennyisége jóval nagyobb, mint a dombvidéki hasonló gátaké. A humuszréteget tológéppel kell eltolni, majd az altalajt tömöríteni. A gátak helyszíni anyagból, keresztszállítással készülnek, ezért a legjobb munkagép a földnyeső. Az építést egyébként az árvédelmi gátakhoz hasonlóan kell elvégezni, és miután tározók esetében a vízveszteség csökkentése elsőrendű érdek, gondos tömörítés szükséges. 52
