Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VIII. Víztelenítés

Ebben az esetben is vigyázni kell arra, hogy leszívás közben a munkagödör fenekén talajtörés ne jöjjön létre. A szádfalat olyan mélyre kell leverni, hogy a szivárgási út meghosszabbításával a kilépő gradiens a munkagödör legmélyebb helyzetében is a kritikus esés alatt maradjon a megkívánt biztonsággal.

Egynemű talajban a szádfal mélysége a munkagödör fenékszintje alatt:

ahol n biztonsági tényező = 1,5; yí a talaj víz alatti térfogatsúlya = 0,9—1,1 t/m3.

Rétegzett talajban, ha a munkagödör alja a kevésbé áteresztő réteget eléri vagy belemetsz, a nagyobb áteresztőképességű rétegben megtett szivárgási út elhanyagolható és ez esetben

A legrövidebb szivárgási út nyilvánvalóan a szádfal mellett adódik, mert a szádfal sima felületén kisebb az ellenállás a víz áramlásával szemben, mint a talajban. Ezért a talajtörési veszély csökkentésére célszerű a munkagödör-fenéknek a szádfalhoz csatlakozó részét a VIII.1-18. ábra szerint szűrőkaviccsal, ill. szűrőhomokkal leterhelni.

Előnyös helyzet áll elő, ha a munkagödör végleges fenékszintje alatt elérhető mélységben kellő vastagságú vízzáró réteg van. A szádfal alját ennek a rétegnek a felszínébe beverve, kizárjuk a víz alulról beszivárgását és ezzel a talajtörés veszélyét is, és az így körülzárt munkagödörből csak azt a kevés vizet kell eltávolítani, ami a szádfal hézagain keresztül bekerül.

I..'12. Talajvízszint süllyesztése

A munkagödröt kutakkal vesszük körül és ezekben szivattyúzással olyan mélyen tartjuk a vízszintet, hogy a kialakuló leszívási felület kellő biztonsággal — 30—50 cm — a munkagödör fenékszintje alatt maradjon.

A kutak kiképzése és üzemeltetési módjuk szerint talajvízszint süllyesztésére többféle rendszert ismerünk. Ezek a következők:

1.321. Szurok utas talaj vízsziut-süllyesztés

Előnyös alkalmazási területe: a /f=10_1—10~4 m/s áteresztő képességű talajok (Vili.1-19., V 111.1-20. ábrák).

A sorba telepített szűrőkutak szívócsövei egy gyűjtő szívóvezetékre (kollektor csővezeték) kapcsolódnak, amelyet a szivattyúgépházban elhelyezett szivattyútelep szív. A víz a kútba a környező talajból kizárólag a gravitációs erő hatására áramlik be és ott szabad felszínnel jelenik meg. Az általánosan alkalmazott kút- típus a VII 1.1-21. ábrán látható.

A szűrőkéit kútcsöve három részből áll:

az alsó, fadugóval és vezető léckereszttel ellátott vakcsőrész az iszapzsák szerepét tölti be;

171