Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák

VII.2-14. ábra. Rözsesövény

A rőzseszálakat kötözőhuzallal hozzáerősítik a kifeszített huzalhoz, az árkot a kiásott föld visszahányásával betömik s az elhelyezett rőzseszálakat két oldalról földdel jól bedöngölik.

A rőzseszálak összeerősítésére huzal helyett fűzvesszőkből készített köre is használható. , ,,

A keresztirányú sövénysorok tetejét a terv szerinti magasságban es a part tele enyhe emelkedéssel, a hosszanti sövénysorokat pedig vízszintesen egyenesre vágják. (VI 1.2-14. ábra).

Tavasszal a sövények megerednek és 2—3 év alatt már letermelhető füzessé fejlőd Nem célszerű 1,20 m-nél magasabb rőzsesövényeket építeni, mert nem állékonyak.

2.347. Rőzsefonás

A rőzsefonás egymástól 30—50 cm távolságra levert 1,0—1,5 m hosszú, 5—8 cm vastag hántolatlan fűzfakarók (botfa) közötti kerítésszerű fűzvesszőfonat. A fo- gamzóképes vesszők vastagabb végét a földbe szúrják és úgy fonják^rá a karókra

_ a fonat felső végét visszafűzéssel lekötik —, hogy a fűzvessző megeredjen

(

VI 1.2-15. ábra).

VII.2-15. ábra. Rőzsefonás

148