Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák

Acélhuzal, 3,k-k2mm <t>

■i i \

Szalmaborítas \

.1-2 cm Tartóoszlop 12/16 cm

Rózseköpeny 15

Belső mag (kőtörmelék, kavics, vagy föld)

Kiemelhető tartóoszlop, 12/16 cm

Keresztgerenda,

/

Hosszgerenda, 20/20cm/ f

VI 1.2-12. ábra. Rőzsehenger és kötőállványa

A mederfenékre süllyedő rőzsehenger helyzetetét szondázással azonnal ellenőrizni kell, hogy a további hengerek süllyesztését ehhez igazodva végezhessék. A rőzse- hengereket mélyebb mederrészeken létesítendő lábazatok, mederelzárások és vezetőművek építésére, valamint nagy mélységek kitöltésére alkalmazzák.

2.345. Rakatos rozséiníí vagy rakott rőzscmu

A rakatos rőzsemű rőzsepokróc alapra rőzséből és földből vagy kavicsból rétegesen épített trapézszelvényű vegyes anyagú mű, amelyből sarkantyútesteket, vezetőmiiveket, keresztgátakat építenek.

Sarkantyútest. A rakatos rőzseműből épülő sarkantyútest koronaszélessége általában 1,0 m, az oldalrézsűi 1:1, a szabályozási vonaltól a meder felé lenyúló orrrésze 1:3... 1:4 hajlású. A sarkantyú koronáját a szabályozási vonaltól a part felé haladóan enyhe, 1:20 körüli emelkedéssel alakítják ki.

Az egymásra helyezett 20—20 cm vastag rétegeket füleskarókkal és huzalátkötésekkel úgy építik össze, hogy az egymás feletti rétegek szélső rőzsekolbászai kialakítsák a terv szerinti rézsűt .

Először a vízen úszó alaprőzsepokrócot kell megkötni olyan mérettel, hogy a sarkantyútest feletti és alatti, valamint az orr-rész előtti mederfenék a rézsűk lábánál túlnyúló pokrócrésszel a kimosás ellen megfelelően biztosítva legyen.

A rőzsepokróc megkötése és a partokhoz való kikötése után, a sarkantyú terv szerinti irányvonalának állandósítására, a sarkantyú kitűzött hossztengelyében egymástól 2—3 m távolságra 12 — 15 cm vastag, megfelelő hosszúságú cölöpöket vernek le. Ezek tetejét a tervezett korona magasságában levágják. A rakat építése a rőzsekévéknek az alaprőzsepokrócon első rétegként való elterítésével és a mű rézsűlábainál megfelelően elhelyezett rőzsekolbászokkal való lefogásával kezdődik. A rőzsekolbászokat a rőzsepokróchoz erősítik, majd a kolbászok közeit kaviccsal vagy földdel kitöltik.

146