Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák
A letermelt és összehordott rőzsevesszőket — a vastagabb végeket egy síkba hozva — a vastagabb rőzsevégtől mintegy 30 cm-re korcokkal szorosan áthurkolva kévékbe kötik. Hosszabb rőzsevesszőkből készült kévéket az első kötéstől kb. 80 cm-re, az elsőhöz hasonlóan még egyszer átkötik. A kévekötéshez köre helyett lágyított acélhuzal is használható (VI 1.2-1. ábra). A terepen szétszórtan fekvő kévéket alkalmas helyre összegyűjtik és ötös csoportokba (halhéjak) sorolva halomba, vagy pedig ölbe (magasság 1,20 m, szélesség 4 in) rakják. A rőzseművek építéséhez a rőzseanyagon kívül karóanyag is szükséges. A karókat a rőzsevágással egyidejűleg, a rőzsevesszők, rőzsegallyak vastagabb részéből válogatják és legallyazzák. A rőzsekitermelésre alkalmas fűzfák, nyárfák stb. — amelyek rendszerint védőfüzesként az árvédelmi töltések anyaggödreiben települtek — a vízügyi szolgálat kezelésében vannak, és a füzesek nagy részét szintén a vízügyi igazgatóságok birtokolják, így ezeken a területeken a rőzsekitermelés házilagosan végezhető. Tartoznak azonban az erdőgazdaságokhoz, továbbá a tsz-ekhez és községi tanácsokhoz is olyan területek, amelyeken vízépítési rőzsemunkákhoz alkalmas rőzseanyag található. Szükség esetén ezekről a területekről is kitermelhető rőzse, és az vagy tőáron (a megrendelő által letermelve), vagy pedig kazlakban, m3-ben átvéve megvásárolható. 2.2. A RŐZSE SZÁLLÍTÁSA 2.21. Külső szállítás A kitermelt rőzseanyagot a felhasználás, ill. beépítés helyére uszályokba rakva vízi úton vagy közúton (tehergépkocsin, szekéren) szállítják. Kivételes esetekben szállíthatjuk a rozsét vasúton is olyan munkahelyekre, ahol rőzsekitermelésre alkalmas fák, füzesek nincsenek és nagyobb távolságról kell a rozsét a helyszínre juttatni, vízi szállításra pedig nincs lehetőség. 2.211. A vízi szállítás A rozsét is a kőszállításhoz hasonlóan 150—600 tonnás uszályokon, önjáró uszályokon vagy — kisebb távolságokra — 50—100 t-s dereglyéken szállítják. Ez a szállítási mód a leggyakoribb, mivel a rőzsekitermelő helyek rendszerint a folyók mellett, a hullámtéren terülnek el, így a rőzse eljuttatása a folyópartra aránylag könnyen megoldható. Közel fekvő füzesekből a kévéket vállon hordják a folyóparti rakodókhoz. 2.212. Közúti szállítás Vízi úton nem megközelíthető munkahelyekre rendszerint közúti járműveken (te- hegépkocsi, szekér) szállítják a rőzseanyagot, ahol vagy kazalba rakva tárolják, vagy pedig beépítésre előkészítve az építendő mű közelében helyezik el a parton. Közúti szállításra kerül sor akkor is, ha a fűzkitermelő hely a folyóparti rakodótól több száz méterre van, ilyenkor a vállon való szállítás helyett a növényzettel benőtt hullámtéren könnyen közlekedő lovasszekérrel, vagy vontatóra kapcsolt pótkocsira rakodva szedik össze a rőzsekévéket és szállítják azokat a rakodóhoz. 135
