Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Margitszigeten (118,5 ni) és 1868—1877 között Budapest-Városligetben (970,48 m). Európában elsőként mélyfúrást végrehajtotta. Ezután 1925-ben sikerült Hajdúszoboszlón 80 °C-os hévizet feltárni. A hévízfeltárás azonban csak az 1950-es évektől kezdeti rohamosan fejlődni, párhuzamosan az alföldi szénhidrogén-kutatásokkal, mert a meddő szénhidrogénfúrások jelentős százaléka hévízfeltárásra alkalmas. Az ország egész területén jelenleg nyilvántartott kb. 25 000 fúróit kútból 979 db “>6 °C-nál magasabb hőmérsékletű hévizet szolgáltat, összesen 544 m'!/min vízhozammal. A hévízkutak vízhozamának 43%-a 35 °C alatti, ami önmagában meghatározza a hasznosítás lehetőségét. Az üzemelő hévízkutak közül kb.199 kútból fakad 60 °C-nál magasabb hőmérsékletű hévíz, amelyet 19 hévízmű hasznosít. Ezek közül az Üj-szegedi 1000 lakásos lakótelep fűtése, a mezőgazdasági hasznosítások (200 000 m2 kertészeti üvegfelület fűtése), a szentesi, debreceni, hajdúszoboszlói, lipóti komplex hévízhasznosítások néhány iparüzem és egészségügyi intézmény melegvíz-szolgáltatása és fűtése, a Budapest-Újlipótvárosi hévízszolgáltatás, a legutóbbi két évtized eredménye. A már évszázadok óta ismert hévízforrás-terüle- tek (Hévíz, Buda, Esztergom, Eger, Miskolc-Tapolca) mindössze 35%-át szolgáltatják a 26 °C-nál magasabb hőmérsékletű hévíznek és jelentőségük — a vízhozamot tekintve — mindinkább csökken. A hévízellátás feladatainak megfelelően a magyarországi távlati hévízfejlesztés a következő célokat tűzte maga elé: A meglevő 979 db hévízkút számának növelése 180 db új, 35 °C-nál melegebb vizet szolgáltató hévízkúttal, 17 országos és idegen- forgalmi jelentőségű gyógyfürdő korszerűsítése, 15 regionális jellegű gyógyfürdő létesítése, 80 000 lakás fűtése és melegvíz-szolgáltatása, 40 komplex (többlépcsős) hasznosítás megvalósítása főleg mezőgazdasági (növényház, kertészet) érdekek kielégítésére. Mindezekhez különösen a csővezetékek és kutak korrózióállósagának biztosítása, a hőszigetelés javítása és a hőcserélők fejlesztése szükséges. A nagyobb fokú hévízhasznosítás a hasznosító létesítmények megvalósítási lehetőségének függvénye. A hévízművek költségében ugyanis a kutak költsége jelentősen kisebb részt képvisel a hasznosító létesítményekéhez képest. Egy 2000 m mély fúit, kút létesítésének költsége kb. 5 millió Ft, a hasznosító létesítmény (gyógyintézet stb.) ennek sokszorosa. A hazai fejlesztésnél indokolt figyelembe venni a hévízzel felszínre hozott vegyi anyagok (a jelenlegi kutakból 270 ezer t/év főleg mész és magnézium) és kisebb mennyiségű egyéb vegyianyagok (jód stb.) kinyerését, továbbá a hévízzel felszínre hozott gáz hasznosításának fokozását, valamint a gyógyvíz jellegű hévizek palackozását. Gondoskodni kellene a gőzkitermelési lehetőségek felkutatásáról és feltárásáról is. A hévízellátás fejlesztését különösen a gyógyászati érdekek követelik meg. Statisztikai adatok szerint a világon 236 (Európában 87) nemzetközileg elismert gyógyfürdő működik. Magyarország a 17 gyógyfürdőjével Japán, Törökország és Thaiföld után a 4. helyet foglalja el. Ezt a pozíciót nem szabad feladni. 7.22. A hévíz és a geotermikus energia kitermelési lehetőségei és készlete A legutóbbi időkben fúrt kb. 2000 db 500 m-nél mélyebb fúrásokból (amelyek z/3-a kőolajfeltárás) hazánk mély földtani viszonyait elég jól ismerjük. Tudjuk, hogy az ország területének 80%-át, 500 m-nel vastagabb liatal laza üledékek felső- és alsópannon, miocén és oligocén képződmények — borítják. Ennek 2/3 része 2000 m175
