Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
vonalhoz tartozó járulékos egyéb munkák elvégzésével növelni kell a művek védőképességét is. Ilyen járulékos munkák az elő- és utóterek rendezése, a veszélyt magukban rejtő anyaggödrök, kopolyák betöltése, szorítógátak építése stb., ami további 15 millió m3 föld beépítését jelenti. A hullámtéri véderdők pótlására is mintegy 2000 ha új hullámtéri véderdő telepítése kívánatos. 1.2. ÁRVÍZVÉDELEM Az árvízvédelem — mint vízügyi-műszaki tevékenység -— magában foglalja az ármentesítés összes védelmi műveinek és berendezéseinek létesítését, állandó fenntartását, szükség szerinti folyamatos fejlesztését, és az árvizek romboló hatásaival szembeni közvetlen védekezés előkészítésének, lebonyolításának és utómunkáinak elvégzését. Hazai árvízvédelmi rendszereinkben védelmi művek az árvédelmi gátak (földgátak, falak), körgátak, lokalizáló gátak, nyári gátak, vésztározók a műtárgyaikkal, a véderdők és a védőművek fenntartásának és védelmének tartozékai (telepek, hírközlő berendezések, vízmércék stb.). A védelmi müvek — fontosságuk és rendeltetésük szerint — három csoportba sorolhatók : a fő védelmi vonalak művei (amelyek nagyobb mezőgazdasági területeket, népesebb településeket, községeket, városokat, ipartelepeket és általában nagyobb értékeket védenek); helyi jelentőségű védelmi vonalak művei (községi körgátak, lokalizációs töltések) és nyári gátak (amelyek hullámtéri mezőgazdasági területeket védenek alacsonyabb nyári árvizek ellen). A víz visszatartására és nyomásának felvételére a föld felszíne fölé vonalas elrendezésű létesítményeket építenek. Ezeknél a létesítményeknél azonban — legyenek azok földtöltések vagy falazott, ill. beton építmények —, nemcsak a föld felszíne feletti részük végzi a víz visszatartását és nyomásának felvételét, hanem a föld felszíne alatti — határozatlan szélességű és mélységű — talaj tömb is. Ezért a továbbiakban az árvédelmi gát kifejezés alatt — működését tekintve — kétrészű vízvisszatartó és vezető művet értünk, amelynek a föld felszíne fölé épített része az árvédelmi töltés (vagy fal) és a föld felszíne alatti része a hozzá tartozó alap-talajtömb (1. V 1.2-1. ábrát). 1.21. Az árvédelmi gátak A földből készült árvédelmi gát egyszerű vagy olyan összetett trapézszelvényű, amelynek rézsűi megtörtek, vagy mindkét oldalon különböző méretű padkákkal tagoltak. Egy-két nevezetesebb árvédelmi gát és a dunai, valamint tiszai gát szelvényét összehasonlításul az 1.1-5. ábrán szemléltetjük. Az árhullám változó víznyomásának megfelelően a gát testének átnedvesedése a víz felőli rézsű oldaláról az árhullám tartósságától és a gát anyagának áteresztőképességétől függően fokozatosan halad előre. Az átnedvesedés mértékét és vízszintes, valamint függőleges kiterjedését a földgát anyaga, annak szerkezete, valamint 22
