Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
T alaj vízszintszabályozás A korszerű mezőgazdasági művelés fokozottabb igényeket támaszt a vízrendezéssel szemben. Általában nem elégszik meg az előbb felsoroltak végrehajtásával, hanem — a lehetőségek határain belül — optimális vízgazdálkodási helyzetben kívánná folytatni a gazdálkodást. Ez a kiegészítő beavatkozás, amelyik ezt az optimális állapotot megközelíti, a talajvízszintszabályozás. Vonalas erózióvédelem A dombvidéki vízrendezés feladatkörébe sorolható még egy speciális tevékenység, a vonalas erózióvédelem, vagy a köznapi néven vízmosáskötés is. Ez a körülhatárolás is rámutat arra, hogy a feladatok a legtöbb esetben nem egyenként, elszigetelten merülnek fel, ezért egy dombvidéki vízrendezést mindig összefüggéseiben kell szemlélni és komplexen megoldani, összehangban az egyéb szükséges másirányú tevékenységgel. Sohasem szabad szem elöl téveszteni a vízrendezés célját. Ilyen cél lehet pl. mezőgazdasági művelés, településvédelem, közlekedési hálózat védelme, erdőművelés stb. A vízrendezést mindig úgy kell végrehajtani, hogy a kívánt célt az optimális eszközökkel érjék el, és figyelembe vegyék mindazokat a beavatkozásokat, amelyeket egyéb érdekből kell megvalósítani. Ezen azt kell érteni, hogy pl. a nyílt árokhálózatos lecsapolásnál az árkok távolságát a célszerűen művelhető táblanagyság határozza meg stb. 4.11. Vízrendezést meghatározó tényezők Mint minden tevékenységet, a dombvidéki vízrendezést is meghatároznak bizonyos adottságok. Ezeket két csoportba lehet sorolni: műszaki és gazdasági tényezők csoportjába. 4.111. Műszaki tényezők A befogadó helyzete az egyik határfeltételnek tekinthető. Nem lehet egy mellékvízfolyást minden határon túl kiépíteni, mert a mellék- és főág magassági vonal- vezetésének és vízvezető képességének összhangban kell lenniök. A beavatkozások maguk is meghatározzák a vízrendezést. Pl. nyíltárkos lecsapolás esetén szükséges vízelvezető árok mélysége nem felel meg a drénezés követelményeinek. Drénezés esetén általában jóval mélyebb árokra van szükség. Az egységes vízgazdálkodásba is bele kell illeszkednie minden beavatkozásnak. Egy forrás vizének elvezetését például úgy kell megoldani, hogy figyelembe vesszük a víz ivás céljára való hasznosításának lehetőségét is. 4.J 12. Gazdasági tényezők A vízrendezést a vízgyűjtő terület értéke is meghatározza. Mégpedig nem a jelenlegi értéket kell figyelembe venni, hanem a vízrendezés elvégzése utáni állapot alapján kell a beavatkozást elbírálni. A legszembetűnőbb példa e téren a mocsaras területek lecsapolása; ahol a lecsapolás előtt nem termett semmiféle hasznos 90
