Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
1.3-3. táblázat folytatása Higroszkóposság, h n évenként átlagosan egyszer elért vagy meghaladott értékeket jellemző szorzó állandók (a0n), ha 2 5 10 25 50 100 3,9 66 81 96 121 141 171 4,0 67 83 98 124 144 174 4,1 68 84 99 126 146 177 4,2 70 86 101 129 149 180 4,3 71 87 103 131 152 183 4,4 73 88 105 133 155 187 4,5 74 90 107 136 158 190 4,6 76 92 109 138 161 193 4,7 77 93 111 141 164 196 4,8 79 95 113 143 167 200 4,9 80 96 115 145 170 204 5,0 81 98 117 148 173 208 5,1 83 100 120 150 177 212 5,2 84 102 122 153 181 216 5,3 85 105 125 156 185 220 5,4 87 108 128 160 189 225 5,5 89 111 132 164 194 230 5,6 91 114 135 168 199 235 5,7 93 117 139 172 204 240 °0 LO 9 5 120 142 176 209 245 5,9 97 123 146 180 214 250 6,0 100 127 150 185 219 255 Megjegyzés: A szokásos talajfizikai elnevezésekhez a következő hv értékeket ajánlatos felvenni: homok —0,5, homokos vályog —1,5, vályog —2,8, agyagos vályog —4,3, agyag —5,5, termő szik —5,8, terméketlen szik —6,1, tőzeg, kotu —6,1 és egyéb —2,8. terület esetében pedig az 1.3-2. táblázat mindkét oszlopából a következő összefüggés szerint számítható: ai + «a Fu 2 ’ F (11) ahol Fó a mértékadónak választott esztendőben az öntözött terület. A számításhoz z'p értékét az 1.3-1. tállázat foglalja össze, p értékét gazdasági ösz- szehasonlító vizsgálatok alapján 25%-os, öntözött területek esetében a 7—20%-os valószínűségi értékekből véve. Gazdaságossági vizsgálatok nélkül p-re 10%-os, illetőleg 7%-os értéket kell felvenni. Kiemeljük még a (10) összefüggéssel kapcsolatban, hogy az ebből kapott értékeknél kisebbek is használhatók, ha ezeket beható talajfizikai (talajvízháztartási) vizsgálatokkal igazoljuk. 74
