Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
-<•>- Országhatár ----Belvízi öblözet határa-----VtztG és tájegység / Belvízi elöntés h atára 1.3-2. ábra. Belvízi elöntés Szeged környékén (196C) csillog a víz. Az 1. fázis időtartama gyakorlatilag azonos az esőzés, ill. olvadás időtartamának azzal a részével, amelyben már felszíni víz keletkezik. Ebben a fázisban lényegében az egész területet érintő tározódásról van szó. A 2. fázisban az elemi vízgyűjtők elemi mélyedéseiben összegyűlt víz megindul a terület átlagos esésének irányában. Ez azl jelenti, bogy a magasabban fekvő tócsa vize bizonyos küszöbön túllépve átfolyik az alacsonyabban fekvőbe, ezé egy következőbe, és így tovább. Most már több száz, esetleg több ezer négyzetméter nagyságrendű vízgyűjtőben lejátszódó összegyülekezésről van szó. Egyetlen mező- gazdasági táblán belül több ilyen vízgyűjtő egység is elképzelhető. Ezeknek az egységeknek a vize mélyedésekben, az ún. foltokban gyülekezik össze. Ez a fázis az eső és az olvadás megszűnte után még egy-két napig tart. A 3. fázisban a belvízfoltokból is tovább folyik a víz, részben az átlagos terepesés irányában a hozzájuk legközelebb eső foltok felé, részben az oldalirányban nem messze levő foltok irányába (1. 1.3-1. ábrát). Ilyen módon az ún. foltláncok kialakulásával számolhatunk. Ezek csatornában vagy egy mélyebb lefolyás nélküli foltban végződnek. Ennek a fázisnak az időtartama 5- 10 nap. A 4. fázisban a víz már a csatornahálózatba jutott és ott gyülekezik össze. Ez a fázis hetekig is eltarthat. ÖO
