Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
1.3-1. táblázat Rövid időtartamú, nagy hevességű esők intenzitás-függvényeinek (íp = apT_m) állandói A helység neve Szorzó állandó (ap) értéke, mm/h Kitevő (m) 2 5 10 20 50 %-os valószínűségnél Sopron 34,0 27,0 21,0 16,2 9,6 0,705 Szombathely 37,0 29,0 22,0 17,5 9,5 0,770 Keszthely 40,5 31,0 24,0 18,0 10,1 0,765 Tihany 34,0 26,1 21,0 15,8 9,1 0,750 Pécs 36,0 27,9 21,8 16,1 9,5 0,750 Veszprém 33,0 24,0 19,4 14,5 8,3 0,745 Budapest 48,0 32,5 24,0 16,7 8,4 0,770 Kalocsa 34,0 27,0 21,0 15,6 9,0 0,770 Kompolt 51,0 38,0 28,7 20,2 10,6 0,735 Miskolc 32,0 24,8 19,4 14,6 8,4 0,745 Tiszaőrs 37,0 28,0 22,0 15,0 8,7 0,790 Szeged 34,0 26,0 20,5 15,5 9,2 0,765 Békéscsaba 30,1 23,5 19,0 14,0 9,6 0,735 Turkeve 39,1 29,4 22,8 16,7 9,1 0,770 Nyíregyháza 39,3 29,6 23,5 17,5 10,0 0,765 földes kopárokon). Az alföldi talajaink nagy részére még nem ismeretesek eléggé ezek az értékek. A q* érték lényegében a szakirodalomból ismert hatékony csapadék fogalmának felel meg, ami a vízgyűjtő terület egyes elemi felületein mutatkozó felszíni víz mennyiségét jelenti. Ebből levezethető e fejezet bevezetőjében említett, közvetlenül az esőzésekből és olvadásokból származó, a csatorna vagy vízfolyás éppen vizsgált szelvényére vonatkozó fajlagos vízhozam (qc). A q* és a qc értéke között ugyanis szoros hidraulikai kapcsolat van. A vízgyűjtő terület felületéről származó a felszíni 1.3-2. táblázat A leíolyási tényező A talaj neve A leíolyási tényező öntözetlen területen vagy öntözött 'erületen öntözés élőit (n) öntözött területen öntözés után (“n) Homok 0,08 0,14 Homokos vályog 0,17 0,40 Vályog 0,20 0,43 Agyagos vályog 0,22 0,46 Agyag 0,27 0,52 Termő szik 0,30 0,56 Terméketlen szik 0,44 0,70 ö6
