Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
terek rendezése. Ez utóbbi áll a töltések átvonalozásával a szűkületek megszüntetéséből, a kiszélesedett helyeken a szabadon hagyandó sáv betartása a növényzet eltávolításával, sőt egyes helyeken a keresztszelvény növelése céljából a hullámtér felszínét is le kell nyesni. Végül intézményesen biztosítani kell azt is, hogy ahol csak a legszükségesebb keresztszelvény áll rendelkezésre, ott a hullámterek érdes- ségi tényezője ne lépje túl a megengedett határokat, amit állandóan figyelni és ellenőrizni is kell. A Körösök vízrendszerében a töltések vonalvezetése nem kifogásolható. Ott csak a hullámterek növényzettel benövése aggályos, de több helyen a partok alámosása is veszélyezteti a töltések biztonságát. Tarthatatlan állapot az is, hogy míg a Hármas-Körös nagyvízi mederszélessége 600 m, addig torkolata alatt a Tiszáé alig 500 m, még lejebb 350 m széles szakaszok is vannak, sőt Szegednél a folyó szélessége alig 250 m. Töltésezett folyóink hullámtere kereken 146 000 ha. Ebből a szabadon hagyandó sávok területe összesen kereken 40 000 ha. Ezen belül 12 000 ha álló erdőt kell eltávolítani, amit a vonatkozó erdőtörvény értelmében csak területcsere útján szabad végrehajtani; éppen ezért igen problematikus. 2.613. A hajózás érdekei A folyószabályozás másik feladata a hajózás érdekében biztosítani a legalacsonyabb vízállások idején is a kellő hajóútméreteket: a mélységeket és szélességeket. Jelenleg célunk a Dunán a Dunabizoltság ajánlásainak megfelelően a 94% tartósságú vízhozamok esetén is a 25 dm-es hajózási mélységek biztosítása. Ez a vízhozam megfelel a kereken 1100 m3/s vízszállításnak. Ezt a célt még nem sikerült mindenütt elérni és előfordul, hogy egyes helyeken 1400—1600 m3/s vízhozamok esetén sincs meg a 25 dm-es gázlómélység. A kilátások biztatók, hogy a Duna—Majna—Rajna csatorna építése 1981-ben befejeződik és azzal megnyílik a Európai Transzkontinentális Víziúi. Ezt végső kiépítésében a Regensburg és Bécs közötti szakaszon 25 dm, a Bécs és Braila közötti szakaszon 35 dm-es mélységek fogják jellemezni. Mivel 1981-ig a Duna Dévény alatti szakaszának csatornázása semmiképpen sem várható, ránk nézve a 25 dm-es mélység biztosítása lesz a kötelező. Gázlórendezésekkel ezt a mélységet biztosítani lehet, csak az kell hozzá, hogy a gázlókat kellő mélységben és szélességben átkotorjuk, és az így nyert vezérárkokat szorítómúvek építésével állandósítsuk. Ezt a kérdést természetesen csak megfelelő számú és teljesítőképességű kotrókészlettel oldhatjuk meg. 2.614. A folyószabályozási művek fenntartása A fejlesztés keretében aláhúzottan fontosnak kell tartanunk a szabályozási művek állandó jenntartását és helyreállítását. Arra kell törekedni, hogy az építményeken észlelhető meghibásodások késedelem nélkül, még a kezdeti stádiumban kijavíttassanak, mert ha ez elmarad, a további romlás folytán a késői helyreállítás sokszorosan többe kerül. A folyót tehát állandóan figyelni és a legkisebb hiányosságokat is haladéktalanul jelenteni kell, hogy a kijavítást és helyreállítást nyomban el lehessen végezni. A megfigyelés keretébe tartozik a folyóvíz szennyeződésének állandó szem előtt tartása is, hogy a kihágást elkövetők ellen az eljárást nyomban meg lehessen indítani. 60
