Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
V. Vízi építkezések gépesítése
oO/o-osan megnovekedett hatásfokkal végzik. Hajtómotorjuk teljesítménye 1200 annak kisebb teljesítményű, közúton is szállítható jégtörők, amelyeket a líszan es a kisebb mellékfolyókon hasznosítanak, teljesítményük 300 LE. A vízügyi szolgálatban több különleges építésű, kisebb teljesítményű qéphaiót ].s alkalmaznak kituzőhajóként. Alakjuk lényegesen eltér a vontatóhajóktól. ,VÍ(,,e. z,e! van süllyesztve, ami megkönnyíti a különböző tárgyak kituzőjelek bemelését. A hajómotor teljesítménye 100—170 LE. E hajók feladata a hajóút kitűzése, a kitűzőjelek-, világítójelek, ill. ezek akkumulátorainak csereje. A kerékállásból jó kilátás nyílik és így a hajózójelek, ill. a végzett munka jól ellenőrizhető (V.5-1. ábra). b A vontatóhajók többsége rádióadó-vevő berendezéssel van ellátva, így kapcsolatot tarthatnak egymással, indítóállomásukkal, szükség esetén a munkájukat irányító repülőgépekkel. Egyes hajók radarberendezésekkel is fel vannak szerelve. E berendezés segítségével éjjel, ködben és esőben is biztonságos a hajózás. Egyes kitűző- bajok ultrahangos mélységmérő készülékekkel is rendelkeznek, e műszer is növeli a kitűzés pontosságát. 5.2. USZÁLYOK A különféle építési anyagok, de más áruk szállítására kiképzett hajótestek az uszályok Az uszályok lehetnek önjárók és vontatottak. Az önjáró uszályok növelik a vízi szállítás gazdaságosságát. Az uszályokat az általuk szállított tömeganyagnak leginkább megfelelő rakodótér- rel latjak el. így vannak kavics- és kőszállító uszályok. A vízépítés területén az uszályok többsége 400 t szállítóképességű, de használnak 50-100 t munkahelyi szállításra alkalmas dereglyéket és 600 t-ás uszályokat is. A kavicsszállító uszálvok kiképzésé idomodik a kirakodó elevátorok méreteihez. 5.3. ÚSZÓ KOT HÓK, ELEVÁTOROK Lszókotrónak nevezik azokat a földmunkagépeket, amelyek vízen úszva, tehát uszotestről, megfelelően kiképzett szerkezet segítségével, vagy a vízi energia közvetlen felhasználásával végzik az anyag kitermelését, általában víz alól (I. a VI. fejezet 4. pontját). Szerkezeti felépítés szerint megkülönböztetnek szívó-nyomó, vedersoros-nyomó vedersoros, és egykotróedényes úszókotrókat. 5.31. Szívó-nyomókotrók A szívó-nyomó úszókotrák (V.5-2. ábra) úszótestébe motorral meghajtott zagy- szivattyut szerelnek. A szivattyú nyomócsőre mozgatható. A szívócsövet meder- lenekre bocsátják le és az elszívott víz áramlása magával ragadja a fenéken levő aza anyagot es az a szivattyún keresztül a nyomóvezetékbe kerül. Ha a mederfenék anyaga ülepedett, keményebb, akkor a szívócső végére lazítószerkezetet szerelnek. A lazítószerkezet lehet mechanikus vagy hidraulikus. A mechanikus lazító több iveit lapátból álló marofej, amely forgó mozgása következtében lapátjaival megbontja a mederfenek talaját és a közepébe vezetett szívócső a zagyot elszívja. 442
