Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
és az egész gát stabilitásának megbomlását vonhatja maga után, ha védelemről nem gondoskodunk. A töltés testében az áramlási tartománynak olyan helyei is lehetnek, ahol a vízáramlás csekélyebb ellenállásokba ütközik, és így helyi vízerek keletkezhetnek. Az ilyen vízerekből kifejlődött koncentrált kimosásokon át csurgások keletkeznek. Ilyenek képződésére alkalmas helyek lehetnek a töltéstestben a gyengébben tömörített vagy áteresztő rétegek, illetőleg a töltés és az alaptömb, ill. a töltést keresztező építmények érintkezési felülete. 1.22-i. A töltés alatti talaj szivárgása, törése, buzgárok Árvíz esetén a töltés alatti és mögötti talajban meginduló szivárgás a talajvíz eredeti szabad felszínét megemeli vagy nyomás alá helyezi. Ezért a töltés alatti talaj egyes pontjaiban az áramlási nyomások hely szerint, de idő szerint is változnak. l.t-10. ábra. A nyomásvonal alakulása különböző alaprétegek esetén 1, 2, 3 nyomásvonalak Merít* — 0,7—0,9 Ha a töltésre merőleges szelvényben a fedőréteg alsó síkjára ható áramlási nyomások értékét felrakjuk és folytonos vonallal összekötjük, a jedőrétegre ható nyomások vonalát kapjuk. Ezt a nyomásvonalat általában két pontja jellemzi, az egyik a beszivárgás helye feletti árvízszint, a másik a talajvízhez csatlakozó pont. E kettő változásától függően a nyomásvonal időben változó görbe (1.1-10. ábra). A fedőréteges vízvezető talajokra épített gátak esetében a fedőréteg alsó síkjára ható, valamint a térszínen ható nyomás közötti különbség idézi elő a fedőrétegen keresztül felfelé irányuló vízáramlást. Ennek a fedőréteg egységnyi vastagságára eső értéke, ha a töltés mögötti fedőréteg egy talajhasábjának aljára hx és a fedőlapjára h., vízoszlopnyomás hat, és a fedőréteg vastagsága z . h, he, l=—_—f az ún. átlagos kilépési hidraulikus gradiens. Ha a fedőréteg talajhasábjára az áramló víz nyomása Pviz ~ (^1 h.ijy^r. 29
