Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

lói, a vízmélységtől és annak változásától, a szél időtartamától és a vízfolyás áramlási sebességétől. Mindezekből a tényezőkből a hullámokra jellemző méretek: a hullám II magassága, a hullám L hossza, és a hullám c terjedési sebessége, igen sokféle képlettel számítható. A folyami hullámok jellemzőit azonban az áramlási sebesség nagysága és iránya megváltoztatja és a hullámok alakja deformálódik. Amikor a nagyobb hullámok a töltés rézsűjét megközelítik, a mélységtől és a rézsű hajtásától függően megtörnek, ún. törőhullám keletkezik és a hullám szétesik. Különbséget kell azonban tenni aszerint, hogy a törőhullám lezuhanó vize közvetlenül a rézsűre csapódik-e, vagy mély vízpárnára bukik, és partra felfutó lökéshullámmá alakul.

1.1-8. ábra. A törőhullám és a rézsű egymáshoz való viszonya

9' = 0,75—2,5; középérték 1,6; TI" = 0,75 TI ti ha p<0,5 a törőhullám a rézsűre, ha e>0,5 a törőhullám a vízre esik

A hullám megtörése, szétesése akkor következik be, ha a d vízmélység a rézsűnél egy bizonyos y>Ht értékre csökken (1.1-8. ábra). A törőhullám ülése általában

o = 0,5-nél meredekebb rézsű esetén közvetlenül a rézsűre; ennél enyhébb rézsűnél már a törőhullám és a rézsű közötti vízfelületre esik. Ilyenkor a rézsűt tompított törőhullám ütése vagy csak felfutó lökéshullám éri. Folyami gátak előtt a kisebb hullámok egyszerűen felfutnak a rézsűre, a felfutás magassága II" = 2—3 H is lehet.

A földrézsű viselkedése a hullámverések hatására a következőképpen írható le:

Mialatt a lökéshullám a rézsűn fel- és lefut, a rézsűfelület alatti rétegben is szivárgó vízmozgás keletkezik, amely felfutás közben befelé, majd lefutás közben kifelé irányul. így a gát testében a rézsűfelület alatt folytonos nyomáslüktetés van, ami a rézsű felső rétegének lazításával utat ad a kicsapódó hullám erodáló hatásának. A rézsűfelület tehát az ütőhatások és a gát belsejében keletkező szivárgó nyomáslüktetések, valamint a rézsű felületét érő örvénylő vízmozgás hatására bomlik és mosódik el.

Hazai gyakorlatban a véderdők által már csillapított kisebb hullámok erodáló hatásának általában már megfelelnek azok a rézsűk, amelyek legalább g = 3 haj- lásúak és sűrű, tömött gyepszövettel borítottak, a nagyobb hullámverésnek kitett szakaszokon azonban szükségessé válhat a hullámverés elleni hathatósabb védelem.

27