Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
1. ] 32. Az árvízi meder és szerepe az árvizek levezetésében Az árvízi meder a kis- és középvizek levezetésére szolgáló anyameder és az ehhez kétoldalt — a magaspartokig vagy árvédelmi gátakig — csatlakozó hullámtér együttese. A hullámtéren rétek, facsoportok, erdőségek, mezőgazdasági művelt területek és gyümölcsösök váltogatják egymást. A hullámtér rendeltetése kettős, egyrészt a kiáradt vizeket tárolja, másrészt az amjamederben el nem férő árvizet l evezeti. Az árvízi meder hullámtéri részének árviztározási feladata védelmi szempontból is igen jelentős. Mennél nagyobb az árvízi meder tározóképessége, annál inkább ellapul az árhullám és így a lejjebb fekvő szakaszokon mérséklődik az árhullámok hevessége és magassága. Az árvizek levezetését szolgáló árvízi meder vonalvezetésének olyannak kell lenni, hogy az árvíz levonulását ne akadályozza, sőt elősegítse. Az árvizek ugyanis nem Helyes töltésvonal követik a folyó kanyarulatait, hanem — útjukat megrövidítve — zátonyokon és a hullámtéren keresztül is lefolynak. Ezért hibás az árvédelmi töltésvonal olyan vezetése, amely az anyamederrel párhuzamos töltésekkel esetleg az árvíz lefolyását megnehezíti vagy elzárja, az árvíz lefolyásának útját meghosszabbítja, és ezzel az esését és sebességét csökkenti (1.1-4. ábra) [1]. Általában az kívánatos, hogy a kétoldali hullámtér legalább kétszerese vagy háromszorosa legyen a középvízi meder szélességének. Ez különösen a jéglevonu- lásos szakaszokon akkor fontos, amikor a jégtorlasszal elzárt anyamedren kívül a víz csak a hullámtéren találhat lefolyást. A folyószabályozás kívánalmait a középvízi meder vonalazásával összhangban kiépített vezető töltésekkel, nyári gátakkal lehet biztosítani. A legnagyobb árvizeknek a széles hullámtéren minél nagyobb eséssel való levezetését pedig hullámtéri szabadon tartandó sáv megfelelő kialakításával biztosíthatjuk. Magyarországon az árvízi medrek — az előző ármentesítés, építések folytán — legnagyobbrészt kész adottságok. Kevés helyen lehet szó az árvízi medernek nagyobb mértékű átalakításáról, legfeljebb olyan helyeken, ahol ez az árvízi katasztrófák elkerülése érdekében feltétlenül szükséges. Ilyen árvízi mederszűkületek vannak a Dunán, pl. a dunaföldvári, a dombon vagy a dunaszekcsői mederszakaszokon. Egyébként a szélesebb hullámtereken a nyári gátak helyes vonalozásával, vagy a hullámtér erdősítésével kell és lehet segíteni. A hullámtér fásításakor az árvíz és a jég levonulására szolgáló részt szabadon kell hagyni. A szabadon tartandó sávszélesség méreteit folyóinkra rendeletek állapítják 20 Szabadon tartandó sáv vonala 1.1-4. ábra. Az árvízi meder vonalvezetése
