Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Vízállás a bajai vízmércénél, cm T ISZA 1.7-2. ábra. Az elmúlt 100 év legnagyobb dunai és tiszai árhullámainak vízállástartóssági görbéi a bajai és a szegedi vízmércékre vonatkozólag 1.12. Az árvizek előrejelzése Az árhullámok kialakulásáról, közeledtéről és levonulásáról az előrejelzések tájékoztatnak. A Danára és Tiszára vonatkozó előrejelzéseket a budapesti Országos Vízjelző Szolgálat készíti, míg a mellékfolyók közül egyeseknek előrejelzéseit az érdekelt regionális vízügyi szervek maguk végzik. A megelőző árvizek adatainak feldolgozása és az ebből leszűrhető eredmények alapján készültek azok az előrejelzési segédletek (grafikonok), amelyekkel a vizsgált vízfolyás főbb vízmércéire, az előrejelzés ún. alapállomásaira, közvetlenül megadható egy-egy árhullám tetőző magassága és időpontja. A szomszédos vízmércék összetartozó vízállásai alapján szerkesztett hossz-szelvények segítségével pedig kidolgozható az előrejelzés az alapállomások közötti vízmércékre, vagy bármely más közbenső mederszelvényre. 1.121. A tetőző vízállások előrejelzése Az árvízi előrejelzési segédletek legnagyobb része a h2, h3, . . ., hn) alakú többváltozós mércekapcsolat alapján készül, ahol H2 az alsó állomáson várható tetőzési magasság, Hx a felső állomáson észlelt tetőző vízállás, h2, h3 . . . hn a közbenső mederszakaszon és a mellékfolyókon a felső tetőzéssel egyidőben észlelt vízállások. A többváltozós kapcsolatokat célszerű két- vagy háromváltozós összefüggésekre felbontani. A tetőzés magasságára vonatkozó előrejelzési segédletek általában a Ho.=ía(Hv h2); Hit = fb(Hv h3); //2„ = fn(Hv hn) 15
