Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
A vízvezető hálózat vagy a terepszint felett juttatja az öntözővizet a táblához (magas vezetésű csatorna), vagy a terepszint alatt (mélyvezetésű csatorna), vagy nyomás alatt (beépített csővezeték). 5.121. Csatornák F.gy öntözőtelepen belül rendszerint csak magas vagy csak mély vezetésű csatorna^ hálózat épül/1.5-5. ábra). Öntözőrendszerben vagy öntözőfürtben mély és magas vezetésű csatorna egyaránt előfordul, sőt egyetlen csatornának is lehetnek mély és magas vezetésű szakaszai (1.5-6. ábra). A csatornák a legtöbb esetben mesterséges földmedrek, amelyeket szükség szerint burkolattal (beton, aszfalt) vagy szigeteléssel (műanyag fólia, bentonit, agyag) látnak el (1.5-7. ábra). Épülhet azonban a csatorna (főleg kisebb vízszállítású, .magasvezetésű csatorna) tisztán betonból, bádogból, vagy műanyagból is (héj- csatornák, (1.5-8. ábra). A csatornák vízszállító képessége és mérete igen tág határok között mozog. A 60 1/s-nál kisebb vízszállítású öntözőcsatornák csak kivételes esetben állandó .jellegű építmények. Rendszerint csak az öntözés megkezdése előtt - bizonyos esetekben a talaj előkészítés után — csatornanyitó ekével készülnek és a talajmű- velés megkezdése — néha még a betakarítás előtt — beszántják őket. ,A 60 1/s-nál nagyobb vízszállítású öntözőcsatornák —- a kivételes esetektől eltekintve — állandó jellegű építmények. Az öntözőcsatornák vízszállításának elméletileg nincs felső határa. Magyarországon az eddig megépült legnagyobb vízszállítású öntözőcsatorna a tiszalöki öntöző.■>.12. öntözőcsatornák és műtárgyaik Csatornafenék 1.5-6. ábra. Hossz-szelvény öntözőcsatornáról mély és magas vezetési szakaszokkal 107
