Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

UJ 00*1-001

1.

5-3. ábra. Barázdás és sávos csörgedeztető öntözés

Barázdás áztatóöntözés (1.5-3. ábra). Barázdás öntözés során a víz a növény- sorok között kihúzott barázdákban folyva átáztatja a talajt és így juttatja a vizet a növények gyökeréhez. Szakszerű öntözés és megfelelő előkészítés esetén a víz igen pontosan adagolható, nem lép ki a barázdából, csurgalékvíz alig keletkezik. A barázdák esése legfeljebb 4—5°/00 lehet. Ennél nagyobb esés esetén erózióveszély lép fel. A barázdák mérete szerint megkülönböztetünk sekély és mély barázdás, továbbá széles és keskeny barázdás öntözést, a barázdák vízellátása szerint osztóárkos, időszakos csatornás, csöves és tömlős barázdás öntözést. A barázdák vége lehet nyílt es zárt.

Sáros csörgedeztető' öntözés (1.5-3. ábra). Bár még többféle csörgedeztető öntözési mód létezik (pl. bakhátas), jelenleg a sávos a legelterjedtebb módszer. A terep felületét a lejtő irányában egészen alacsony (ülepedett állapotban 10—15 cm) párhuzamos terelőgátakkal (ridzser gátak) 6—10 m széles sávokra bontják, amelyeknek felületén a víz a sáv teljes szélességét elborítva mozog előre a lejtő irányában, miközben beszivárog a talajba. Hogy ne keletkezhessenek koncentrált vízfolyások, terelőlemezek segítségével kényszerítik a vizet a sáv teljes szélességének elbontására.

5.1122. Esőztető öntözés

E módszerekkel a víz szórófejen vagy perforált vezetéken át, a természetes esőhöz hasonlóan jut a növényekre, ill. a talajra. Az óránként a talajra, ill. a növényre adagolt víz mennyisége szerint az esőztetőöntözés végezhető

kis intenzitással (2—5 rnm/h),

közepes intenzitással (5—15 inm/h) vagy

nagy intenzitással (15 mm/h felett).

105