Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 3. A köbözés

lete. Amennyiben mérés közben hirtelen sebességcsökkenést észlelünk, meg kell győződni arról, hogy nem tapadt-e valami a vitorlára és a kérdéses pontban a mérést meg kell ismételni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a forgóműves sebességmérőkkel végzett méréseknél a sebességhatárok meg nem tartásán kívül a leg­nagyobb hibát a víz szennyeződése okozza, ha az előírásos műszertisztí­tást nem tartjuk meg időben (1—2 óra használat után), vagy pedig nem végezzük kellő gondossággal. Ezért a forgóműves sebességmérők hosszabb idejű, folyamatos mérésre nem alkalmazhatók. 3. A KÖBÖZÉS A vízhozammérések közül a legegyszerűbben és legpontosabban végre­hajtható mérés a köbözés. A mérésnél adott idő alatt összegyűlő víz tér­fogatát határozzuk meg, és a térfogat és idő hányadosából számítjuk a víz­hozamot. A mérőedény nagyságának változtatásával elvileg bármilyen nagy vízfolyást megmérhetünk és a mérési idő növelésével tetszőleges pon­tosságot érhetünk el. A gyakorlatban azonban a mérés gazdaságossága határt szab a mérhető hozamnak és a mérés pontosságának. Hordozható kivitelben pedig méginkább korlátozottak a méretek (II—3. táblázat). A köbözésnél az idő mérésére stopperórát használnak. Az észlelési időnek legalább 10 mp-nek kell lenni, hogy a mérés kezdeténél és végénél mutatkozó bizonytalanságok ne éreztessék hatásukat. Ennek megfelelően célszerű, ha a stopperóra legalább 0,1 mp-es osztású, indításnál és megállí­tásnál minimális a tehetetlensége. A hordozható köbözőedények általában 10 literesek. Könnyen szállítható még a 100 literes űrtartalmú, de készíte­nek 1000 literest is. A nagyméretű edényeknek nemcsak a szállítása, hanem a helyszínen való felállítása is nehézkes, sőt sok esetben lehetetlenné is vá­lik a kedvezőtlen talaj és a szükséges nagy vízszintkülönbség miatt. A térfogat meghatározása történhet: Az ismert térfogatú edény megtelésének megfigyelésével — túlcsor­dulással való mérés. Szabatosan meghatározott alakú edényben mélységméréssel, — köz­vetett térfogatmérés. Az összegyűjtött víz köbtartalmának megmérésével, — közvetlen tér­fogatmérés. 3.1 A TÚLCSORDULÁSSAL VALÓ MÉRÉS A köbözés legegyszerűbb és legkönnyebben végrehajtható módja a túl­csordulás megfigyelésén alapszik. A mérendő vizet a stopperóra azonos idejű megindításával együtt a köbözőedénybe irányítjuk, majd az edény megtelését figyeljük meg, amit a víz túlcsordulása jelez (II—3.1. ábra). A mérés pontosságát nagymértékben csökkenti az, hogy a beömlő víz hullámzást okoz. Emiatt a vizet lehetőleg kis magasságból és szétosztva 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom