Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 2. Alkalmas mérési eljárás kiválasztása a várható hiba alapján
A vízhozamosztással való köbözésnél a megbízható osztás miatt a tartály mérete nem növelhető úgy, mint az egyszerű köböző tartályoké. A felállítás hibáira is nagyon érzékeny. Ezért legfeljebb 20 1/s-os vízhozamig célszerű alkalmazása. 2—3 1/s-nál kisebb vízhozamoknál pedig már kedvezőbb más köbözési eljárást alkalmazni. Hordozható szivornyával helyi vízkivételeknél 0,5—20 1/s határok közt célszerű mérni, ha a vízfolyásból a vízhozam egy részét kívánjuk elvezetni a meder megbontása nélkül. Billenővályúval való esetenkénti méréseknél csak viszonylag kisméretű berendezés alkalmazható. Ennek megfelelően a mérés felső határa 10 1/s. A legkisebb mérhető vízhozam 0,01 1/s körül van. A vízórákkal való méréssel a IV—3. fejezetben foglalkozunk bővebben. Méréshatáruk 0,011/s—2,0 m3/s-ig terjed. Esetenkénti mérésre való fel- használásuknak a lehetősége azonban meglehetősen ritka és előkészítést igényel. Alkalmazásuknál a nyomásviszonyok megváltozását figyelembe kell venni. A szelvény méretei kétféle módon korlátozzák az egyes vízhozammérési eljárások alkalmazási lehetőségét. Egyrészről a szelvényeknek elég nagyoknak kell lenni ahhoz, hogy bennük a mérőműszerek az áramlás zavarása nélkül elhelyezhetők legyenek, másrészről elég kicsiknek kell lenni ahhoz, hogy a mérőberendezések a teljes vízfolyást át tudják fogni. A szelvény méreteitől gyakorlatilag nem függ a hordozható szivor- nyák alkalmazhatósága, mivel a legnagyobb vízfolyások széléről is kivehető a mérendő vízhozam és a legkisebb szelvényeknél is elkészíthető olyan hely, ahol a szivornya elhelyezhető. A repülőstartos, automatikus köbözés helyhez kötött (VITUKI mérőállomás) és így a szelvény méretei nem játszanak szerepet, csak a vízhozam nagysága. Kevéssé befolyásolják a szelvény méretei a többi köbözés lehetőségét is, mivel a meglehetősen alacsony vízhozamhatárokhoz kis szelvények tartoznak és azok általában könnyen átalakíthatok a méréshez szükséges módon. A köbözés lehetőségét a vízhozamon kívül elsősorban a rendelkezésre álló vízszintkülönbség határozza meg. Ugyanez vonatkozik a danaidával való vízhozammérésre is. A szelvényeknek lényegesen nagyobbaknak kell lenni a mérőeszköz nagyságánál a sebesség-terület mérésen alapuló módszereknél. A szélső pontosságra való törekvés esetén a víztükörszélességnek (S) legalább a műszerátmérő tízszeresének kell lenni, az átlagos mélységnek (mk) a szerkezeti magasság (H) ötszörösének, vagy a műszerátmérő (D) háromszorosának kell lenni. A pontosság rovására ettől el lehet térni kismértékben és főleg a víztükörszélesség lecsökkenthető a vitorlaátmérő ötszörösére. A legkisebb műszerek a hőfilmes és a termisztoros sebességmérők, a legkisebb szelvény, amiben még elfogadható mérés végezhető 1 X 1 cm. Valamivel nagyobb műszer a Pitot-cső, amivel 3X3 cm-es szelvényben lehet mérni. Különleges, kisméretű (D = 1 cm 0) forgóműves sebesség- mérővel 5X5 cm-es szelvényben még végezhető mérés. A többi forgóműves sebességmérő alkalmazási területéről a szelvény méreteit figyelembe véve a II—8. és 9. táblázat tájékoztat. 6* 83
