Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 2. A mérőmagasság elvén működő berendezések mérőjelképzői

tárnak (m a) —ez is elegendő —• ismeretében a (19) ösisizeifüggéis szerint definiált d2 helyébe mű2 (D — a belső csőátmérő, mm-ben) helyettesítendő, így szükségtelen a tényleges átfolyási keresztmetszet kiszámítása. Pl. [A h] = vomm esetén

0,1101

103

■a-m-D2

ír víz )

t levegő

(yVíz)

t víz

(39)

Id. még (21) összefüggést, ha [Ah] = Hgmm.

Adott méretviszonyú (D, a/D) mérőcső esetében a különböző vízhozamhoz (Q [1/is1]) tartozó mérőmagasság (A h [vomm]) gyors kiszámítását teszi lehetővé a IV—2.43. ábra no- mogramja [34],

h' = C

Q

2 gF2

(40)

ahol C — a mérőcső veszteségtényezője. F pedig a csőkeresztmetszet; a mérőcső veszteségtényezőjének a szűkítés (a/D) függvényében történő vél- iv—2.41. ábra. Hengeres oldalszűkí- tozását a IV—2.44. ábra tünteti fel. tésű mérőcső jellemző méretei Adott szűk!tésű (a/D) mérőcső

esetében, ha ismerjük a mérőnyomást (A h [vomm]), a keletkező nyomás- veszteség a ÍV—2.45. ábra nomogramja segítségével számítható.

ÍV—2.42. ábra. Hengeres oldalszűkítésű mérőcső átfolyási számai a szűkítés és a Reynolds-szám függvényében

533