Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 2. A mérőmagasság elvén működő berendezések mérőjelképzői
Venturi-cső) képest nagyobb mérőmagasság és kisebb nyomásveszteség érhető el azonos vízhozam esetén. A duplatorkú Venturi-cső méreteit és vázlatos elrendezését a IV—2.35. ábra tünteti fel [31]. A szűkítőelem lényegében a mérőtorok beömlésű rövid kivitelű Venturi-cső továbbfejlesztésének tekinthető (Id. IV-—2.18. ábra). A torok beömlő metszetét követő hengeres rész után ismét körív- meridiánszelvényű szűkítés következik igen rövid hengeres résszel. A torok ÍV—2.34. ábra. A szegmens mérőperem alkalmazható kialakítása keresztmetszetből a csőkeresztmetszetbe rövid diffuzor képezi az átmenetet. A megfelelő, szabványos, rövid Venturi-csővel ellentétben a {—) nyomásmegcsapolás előtt az áramlás mégegyszer felgyorsul, ami további nyomáscsökkenést eredményez. A keletkező mérőnyomás így lényegesen nagyobb, mint a szabványos Venturi-cső mérőnyomása azonos szűkítési szám (m) mellett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy ugyanolyan mérőmagasság esetén kisebb a keletkező nyomásveszteség. A jelenség lefolyását jól szemlélteti a IV—2.36. ábra. Előzetes méretezéséhez a ÍV—2.37. ábra nyújt segítséget, ahonnan m ismerete esetén [(14), (15) összefüggés] a megfelelő szűkítési szám és átfolyási szám meghatározhatók. Szabványos előírások hiányában azonban a kivitelezett Venturi-csövet feltétlenül hitelesíteni kell. 528
