Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 2. A mérőmagasság elvén működő berendezések mérőjelképzői
2.2.4.2 A szegmens mérőperem A szegmens mérőperem minit szűkítőnyílás az éles szélű mérőperemhez áll a legközelebb, de attól annyiban különbözik, hogy a szabad nyílás alakja nem a csőátmérővel koncentrikus kör, hanem a cső körívével és a szűkítőnyílás egyenese által határolt körszegmens. Elsősorban szennyezett vizek mérésére alkalmazzák, mert az áramló víz a szilárd részecskéket a cső fenekén a szűkítőnyíláson át is magával tudja sodorni. Felhasználható azonban tiszta víz mérésére is. Öntözővíz mérésére mindig jelen levő hordalék és egyéb szennyezettség miatt különösen alkalmas. Egyszerűségénél fogva jól helyettesítheti a drágább mérő- torkot, vagy Venturi-csövet is, ha a mérési hiba kissé nagyobb lehet. Kialakítását a IV—2.30. ábra tünteti fel [31]. ÍV—2.30. ábra. A szegmens mérőperem jellemző méretei és nyomásmegcsapolása Alkalmazási határai: 0,1 <; m <: 0,5 50 mm < D < 1000 mm 0,15 < — ^ 0,5. D A IV—2.5. táblázat a számításba jöhető ReD határértékeket tartalmazza. Méretezése a mérőpereméhez hasonlóan történik (2.2.1.2. fejezet). A ill. (15) összefüggés segítségével meghatározzuk m a0 értékét, majd a IV— 2.31. ábra alapján a0 és m, végül a ÍV—2.32. ábra szerint a/D értékét [31]. A szűkítési szám m — F0/F. A szegmens felület: F„ = P(e-S> + 2S'° (35) 4 525
