Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 2. A mérőmagasság elvén működő berendezések mérőjelképzői

gően, hogy [A h] = vomm vagy Hgmm, ma értéket a (14) ill. (15) összefüggés szerint számítjuk ki.

ISA 1932 fajtájú mérőtorok alkalmazásakor a gyors, grafikus úton történő, e lépésben megfelelő pontosságú meghatározása a ÍV—2.12. ábra alapján lehetséges. A (16) összefüggés szerint így a mérőtorok szűkítőnyílásának átmérője kiadódik. Nagysugarú mérőtorok alkalmazásakor a hasonló meghatározásához a ÍV—2.13. ábra nyújt segítséget.

IV—2.12. ábra. Az ISA 1932 fajtájú mérőtorok átfolyási száma m a függvényében

Itt is megjegyezzük, hogy ez az eljárás elsősorban a fentebb említett ReD-szám határokon belül alkalmazható eredményesen (ld. ÍV—2.14. ábra állandósági határgörbéjét, ill. nagysugarú mérőtorok esetén a 106 ReD ^ 107 határokat), mivel az átfolyási szám változása elsősorban az ISA 1932 fajtájú mérőtorok esetében itt már gyakorlatilag elhanyagolható. Természetesen, folyamatos vízhozammérést is csak ebben a tartományban célszerű megvalósítani.

Abban az esetben, ha a fenti alsó határnál kisebb Re/,-számhoz tartozó vízhozam mérése a feladat, a (14) vagy (15) összefüggés alapján iterációval kell meghatározni a kiindulási feltételeknek eleget tevő szőkítési szám értékét.

2. A szűkítési szám ellenőrzése

A kiszámított szűkítőnyílás átmérőjét véglegesnek fogadhatjuk el, ha ezzel az átmérőviszony (ß) értéke a mérőtorok fajtája szerint korábban megadott határokon belül esik. Ellenkező esetben A h értékét kell megváltoztatni (miután más csőátmérő (D) alkalmazása általában nem lehetséges) és a számítást megismételni.

502