Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 1. A folyamatos vízhozammérés alapelemei
ködik. A mérőmembrán elmozdulása által közvetített mérőerőt a kompenzációs rendszer egyenlíti ki, amely meghatározza a kimenőjel nyomását. A mérési tartomány 0—4000 vomm között választható típusonként. Lengyel gyártmányú pneumatikus nyomáskülönbség mérőátalakító látható a ÍV—1.13. ábrán [15]. A berendezés a következő fő részekből áll: borítólap (15), csatlakozótoldattal ellátott alsó házrész (13), mérőmembrán (3), túlterhelés elleni biztosítás (16), ütköző léc (4), amely a membránt a rudazattal összeköti. A nyomásterek (+, —) a felül elhelyezett szelepeken át légteleníthetők (14). A rudazat két emelőből áll, amelyeket keresztcsukló rögzít az alaplapra. Az emelők egymásközti helyes erőátadását szolgálja egy szabályozóanya (5). A második emelő végén elhelyezett toldat (6) adja át az erőt a pneumatikus erősítő membránjára (7). Ugyanerre az emelőre hat a visszahúzó rugó (11) ereje is, amely a nullpontbeállító csavarral szabályozható. A mérőátalakító Összehasonlítás elvén működik. A mérőmebrán erejét emelő (1), (2) továbbítja a pneumatikus erősítő membránjára (7), ahol fúvóka (8) és szabályozószelep (10) segítségével, megfelelő szabályozó kamrák (9) és megkerülő vezeték (18) alkalmazása mellett az erőkompenzáció és ezáltal a kimenő pneumatikus jel nyomásának beállítása megtörténik. A típusonkénti mérési tartomány: P—PRCnl/ I : 0— 160 vomm; P—PRCnl/ II : 0— 1600 vomm; P—PRCnl/III : 0—10000 vomm. Pontosság: +1—1,5%. Az ismertetett mérőátalakítók használatával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy rövid nyomásközlő vezetékek alkalmazásával a hatónyomásmérés közvetlen közelében szereljék fel a készüléket, és az elektromos, vagy pneumatikus kimenőjelet vezessék a mérés helyétől távol berendezett észlelő, vagy szabályozó állomásra (lásd 6. fejezet). A mérőátalakítók csepegővíz, hőmérsékletváltozás és egyéb külső környezetbeli hatások ellen kellő védettséggel rendelkeznek, így a vízhozammérési gyakorlatban ez nem okozhat nehézséget. Tekintettel arra, hogy nem feladatunk, bár a témakörhöz szorosan hozzátartozik, csak utalni szeretnénk azokra a megfontolásokra és vizsgálatokra, amelyeket a mérőátalakítók építése és teljesítményük elbírálása során végeznek el, valamint azokra az egész mérőrendszer működését, pontosságát befolyásoló tényezőkre, amelyeket a mérőátalakítók minőségének megítélésénél figyelembe vesznek [16]. A fentebb bemutatott néhány mérőátalakítóhoz nem építettek be gyökvonó berendezést. Gyakran oldják meg ugyanis ezt a feladatot különálló pneumatikus gyökvonó relék alkalmazásával, amelyeket közvetlenül a mérőátalakító után kapcsolva, vagy esetleg távolabb szerelnék fel [17], [18]. Ezek a készülékek út- erőösszehasonlítás elve alapján működnek, és a vízhozammal arányos analóg pneumatikus jelet szolgáltatnak. 469
