Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 1. A folyamatos vízhozammérés alapelemei

pusokon keresztül csupán általánosabb megoldási, működési elveket, és a jobb áttekintés végett néhol részletesebb szerkezeti kialakításokat muta­tunk be. A mérőátalakítók attól függően, hogy elektronikus, vagy pneumatikus rendszerűek-e, a bevezetett nyomáskülönbséggel, vagy gyökvonó beren­dezés esetén a vízhozammal, a beállított mérési tartománynak megfelelően arányos, egységes határok között (0—20, 0—5 mA, ill. 0,2—1 kp/cm2) vál­tozó elektromos, illetve pneumatikus jelet hoznak létre. Ez vezethető el a mérés helyétől távolabb levő kijelző, regisztráló és számláló (összegező) be­rendezésekhez. Egyszerű szerkezetű és viszonylag könnyen gyártható a IV—1.3. ábrán bemutatott, kisebb hatónyomásokra használható mérőberendezés [8]. Mű­ködésére jellemző, hogy a higanyos „U”-csőbe merülő, műanyagra teker­cselt platina ellenállás menetemelkedései négyzetesen nőnek. A vízhozamot forgótekercses kijelző és regisztráló mutatja, a mennyiséget pedig speciális egyenáramú számláló összegezi. A higanytöltésű differenciálmanométereket ma már csaknem min­denütt kiszorították a különböző mérőrugós megoldások. Ezek között leg­jobban elterjedt megoldás a IV —1.4. ábrán szereplő Barton- cella [9], A Barton-cella mű­ködése gyakorlatilag független a statikus nyomástól és a kör­nyezeti hőmérséklet változásá­tól. + 1% és +0,5%-os pon­tossági határral gyártják. Mű­ködési módja az ábra alap­ján a következő. A keletkező nyomáskülönbség a membrán- test (3) két oldalára hat. A Bar­ton-cella a mérési tartományát a membránt kifeszítve tartó ru­gók (18) határozzák meg. A sze- leprúd (16) tengelyirányú moz­gását egy emelőkar (4) alakítja át forgómozgássá (0° . .8°), ame­lyet a 12 jelű torziós cső nyo­más ellen tömítve súrlódásmen­tesen továbbít all jelű tengely­nek. A névleges mérési tarto­mány alatti, vagy fölötti üzem esetén az egyik szelep (6) elzárja a membrántest megfelelő oldalát. Mivel a töltőfolyadék összenyomhatatlan, a teljes egyoldalú statikus nyomás ártal­matlan a cella szerkezetére, utólagos hitelesítés ilyen igénybevétel után sem szükséges. A hőmérsékletváltozás következtében előálló hiba igen csekély, mivel a méréstartomány-rugók anyagának gyakorlatilag nincs- hőmozgása, a hő­IV—1.4. ábra. A Barton-cella működési vázlata 3 mebrán test, 4 emelő kar, 5 kamra, 6 szelep, 8 megkerülő vezeték, 9 fojtószelep, 11 tengely, 12 torziós cső, 16 szelep rúd, 18 rugó 460

Next

/
Oldalképek
Tartalom