Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 1. A folyamatos vízhozammérés alapelemei
kötött fémedényben (1 és 2) foglal helyet a higany, mint zárófolyadék. Mindkét edényt nyomásközlő vezeték (4) köti össze a mérőjelképzővel (pl. hatónyomásadó szűkítő elem) (5). Az úszó (6) a létrejövő nyomáskülönbségnek megfelelő mértékben lesüllyed. Az úszó tengelyirányú elmozdulását fogasléc-fogaskerék hajtómű (7) alakítja át forgómozgássá, amelyet mágneses tengelykapcsolóval (8) vezetnek ki a jelző és számláló műbe (9), (10). Gyökvonó tárcsa alkalmazásával a mutató kitérése közvetlenül a vízhozammal arányos (lineáris skála). Hasonló elrendezésűek az MMG gyártmányú higanyúszós mennyiségmérők is, csupán mágneses tengelykapcsoló helyett tömszelencés, mechanikus tengelykivitelezést alkalmaznak [5]. IV—1.2. ábra. Eckardt gyártmányú laprugós vízhozammérő körvonalrajza és működési vázlata 1, 5 szilfon membrán, 3 mérőmebrán, 2, 4 védőlemez, 6 légtelenítő csavarok, 7 nullpont beállítás, 8, 9 (—) és (+) nyomáscsatlakozás, 10 felerősítő lap, 11 mérőcella, 12 műszerdoboz Megemlíthetjük a főleg kis nyomáskülönbségek mérésére használatos billenőgyűrűs nyomáskülönbség, ill. mennyiségmérő műszereket is. Ezek azonban a higanyúszós berendezésekkel együtt számos hátrányos tulajdonságuk miatt minden mérési tartományban egyre inkább kiszorulnak a gyakorlatból. 458