Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 5. A vízhozammérés hibaszámítása
AAi formájában a továbbiakban a szokásos módszerek szerint számításba venni. Ha a mérés megbízhatóságának mérlegelésére a hitelesítési tartományon kívüli mérési szakaszon is fel kívánjuk használni a négyzetes középhibát, helyes, ha a relatív négyzetes középhibát is meghatározzuk. Definíciószerűen a relatív négyzetes középhiba illetve v'a=(=-, M A azaz értékét úgy kapjuk, ha a szórást osztjuk a mérési adatok középértékével. Ha a vízhozamtényező nem vehető állandónak és a középérték hiányában eleve nem értelmezhető a vM = omM érték, a egyenlet alapján célszerű számítani. Fel kell hívni a figyelmet, hogy utóbbi esetben v'M általában nem egyezik meg -mel,hanem kisebb eltérés lehetséges. Fel kell hívni a figyelmet továbbá arra, hogy a négyzetes középhiba, azaz a szórás csak bizonyos valószínűséggel előforduló hibaérték. A számos vizsgált mérőberendezés közül Parshall-csatornára vonatkozóan számítást mutatunk be. Egyik kísérleti területünk öntözővízszolgáltató csatornáján a kísérleti területre belépő vizet 0,45 m torokszélességű szabványos Parshall-csatorna méri. A mérőműtárgy pontosságának megállapítására a célt figyelembe véve, különleges mérési előírásokkal sebességmérő szárnyakkal hitelesítő méréseket végeztünk. A mérési eredményeket a Q = MLH3'2 egyenlethez igazítottuk, azaz a vízhozamtényezőt állandó értékűnek, mégpedig a mért értékek számtani közepének [M = = AM,(m)] fogtuk fel. A mérési eredményeket és a vízhozam tényező középértékével megállapított vízhozamgörbét kettős logaritmus hálózatban a I—5.1. ábrán tüntettük fel. A 1-5.1. ábra. Vízhozamgörbe kettős logaritmus ó á számítását az /_5.2. táb- halozatban a mérési pontokkal (Parshall-csatorna) lázatban mutatjuk be. 40