Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 5. Mérőszűkületek
szög, hanem trapéz (vagy egyéb) szelvényről van szó, a szűkítési viszonyszám nem fejezhető ki egyszerűen a b/B viszonyszámmal, hanem a szabad szelvényben mozgó vízhozam fajlagos ábrájából a rávetített torokkal kimetszett vízhozamrész és teljes Q vízhozam aránya adja a szűkítési viszonyszámot (III—5.10. ábra). Mivel a típus Parshall-csatornák egymásnak nem geometriailag arányos másai, a visszahatási viszonyok is különbözőek. Átlagos viszonyok között az alulról befolyásolás hatására előálló százalékos vízhozamcsökkeIII—5.11. ábra. Az alulról befolyásolást figyelembe vevő vízhozamcsökkenés Parshall-csatornáknál nés a visszahatási viszonyszám (hB/hA) és a torokszélesség függvénye, mint a III—5.11. ábrán bemutatjuk. Jól látható, hogy a visszahatás nagyobb szélességű műtárgyaknál kevésbé jelentős és később is kezdődik meg [43], Ha alulról befolyásolt állapot vízhozamát kívánjuk meghatározni, akkor először leolvassuk a szabad átfolyási állapotoknak megfelelő összefüggésből a hA értékhez tartozó Q,2-et. Ezután a hB/hA és s függvényében leolvassuk a III—5.11. ábrán a k szorzó javító tényezőt. A k tényezővel QS2-et szorozva kapjuk alulról befolyásolt Qb vízhozamot, amely mindig kisebb QS2-nél, lévén ?c -< 1. Qu = kQsz Mivel Parshall-csatorna esetében nem a felvizet és alvizet észleljük, az előálló energiaveszteség nem egyenlő a felvíz és alvíz mérőmagasság különbségével, hanem attól eltér. Az energiaveszteség meghatározására ezért az U. S. Soil Conservation Service külön nomogramot szerkesztett, amelyen a befolyásolás mértéke 397