Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 4. Mérőbukók
Éles szélű, háromszögszelvényű bukó vízszállítására a Q = —— p 2g tg 2a h312 15 képlet vezethető le, ahol a vízhozamtényező elsősorban a h/p és p/B értékektől függ. A fi tényező változását az a fél középponti szög függvényében Kindsvater és Carter nyomán a III—4.7. ábrán adjuk meg. h/p < 0,5 ér0.61 ^0,60 & t‘0.53 «t> ^0,58 § 0,67 % S0,56 ZZ es£. válfozósának hatása e/han yuy ilva x--2or 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 Bukó nyilas - szög, 2 oc ° III—4.7. ábra. Háromszögszelvényű bukó vízhozamtényezője téktartományban fi értéke h/p-tői gyakorlatilag független, majd h/p növekedésével fi is növekszik. 2a = 90°-os középponti szögű bukót Thomson- bukónak hívják. A háromszög-bukók között ez a legelterjedtebb. Vízszállítása a Cone-féle képlet szerint Q = 1,343 H512, ahol H az energiaszint. Közelítőleg Q = 1,4 h5/2-ennel szoktak számolni, ahol h az átbukási magasság. A képlet alapján számolt vízszállítást a III—4.8. ábrán adjuk meg. Látható, hogy a háromszög szelvényű bukó sokkal érzékenyebben képes mérni, a vízszállítás változására a felvíz jobban megváltozik, mint négyszögszelvényűnél. A trapéz szelvényű mérőbukók nyilvánvalóan átmenetet jelentenek a háromszög és a négyszög között, vízszállításukat ezért Q = Mb()HH összefüggés írja le, ahol 1,5 < n <C 2,5 között változik. Szokványos típusúknál, a Cipoletti-bukónál az oldalhajlás tg a = 1/4. Ha b 1> 3h, p ^ h és a fenék- szélesség b0 ^ 2h, a vízszállítást jellemző közelítő összefüggés m és s egységekkel Q= 1,866 -bH312 A képlet alapján készült a III—4.9. ábra, amely kettős logaritmus hálózatban adja a vízszállítás, a mérőmagasság és a bukó koronahossz közötti összefüggést. Az éles szélű körszelvényű bukó vízszállítását (III—4.8. ábra) Staus Q = juQLd5/2 367
