Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 3. A mérőműtárgyak méretezése a vízhozamtartósságok és a tűrések figyelembevételével

3. A MÉRÖMÜTÁRGYAK MÉRETEZÉSE A VlZHOZAMTARTÓSSÁGOK ÉS A TŰRÉSEK EIGYELEMBEVÉTELÉVEL

A vízhozammérő műtárgyak méretezése hasonlatos ugyan a vízépítés egyéb műtárgyainak méretezéséhez, mégis van néhány olyan különbség, amiről külön is meg kell emlékezni. A méretezés először a hidraulikai szempontból fontos méretek megállapításával kezdődik, amelyek egy adott műtárgytípusnál már azután többé-kevésbé meghatározzák a jellegzetes méreteket. Ezután kerül sor a szerkezetek statikai-szilárdságtani méretezésére, amely teljesen hasonló elvek szerint hajtható végre, mint más mérnöki szerkezeteké. Ezért a következőkben kizárólag a hidraulikai méretezésről írunk, rámutatva a mérőműtárgyak esetében követendő különlegességekre.

1. A méretezésnél nem elegendő a legnagyobb (mértékadó) vízhozamra nézve megállapítani az átfolyási szelvényt, hanem a legkisebb vízhozamnál megtűrt hiba (a tűrés) figyelembevételével a műtárgyat a legkisebb mérendő vízhozamra is méretezni kell.

2. A méretezésnek az előrejelzett átfolyási állapotot biztosítania kell, azaz hogy pl. szabad átfolyásra tervezett műtárgynál visszahatás semmiképp se álljon elő.

3. Ha a vízmennyiség mérése a cél, a kisebb vízhozamok sokkal kisebb súllyal esnek latba a pontosság mérlegelésénél, ezért figyelembe kell venni a vízhozamoknak a mérési időszak alatti eloszlását, amely a tartóssági görbével lehetséges.

A méretezés végrehajtható

a) képletek;

b) táblázatok; vagy

c) grafikonok

segítségével, vagy ezek kombinációjával. A méretezés részletei attól is függnek, hogy a rendelkezésre álló adatok dimenzió nélküli formában vagy dimenziósán adottak-e.

A méretezés során általában két összefüggésre vagyunk tekintettel

— a vízhozam és a mérőmagasság összefüggését vizsgáljuk és belőle következtetünk a mérőműtárgy fő méretére (általában az átfolyási szelvény szélességére), mivel a többi ebből már arányossággal következik;

— a vízhozam és esésveszteség összefüggését vizsgáljuk és belőle következtetünk a mérőműtárgy fő méreteire.

347