Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 2. A vízhozammérő műtárgyak hidraulikai alapjai
Az igazolás általánosságban n kitevővel is elvégezhető és a képlet Q ____(HY ~ Í2g b5/2 m\L) alakú, ahol L a jellemző méret. A méret nélküli vízhozamgörbére mintaként aritmetrikus skálán a III—3.3. ábrát, kettős logaritmus skálán a III—2.4. ábrát mutatjuk be. 2.5 AZ ÉRKEZŐ VlZ SEBESSÉGÉNEK HATÁSA Közös jellemzőként említettük a vízszállítást leíró egyenletekkel kapcsolatban, hogy bennük szabatosan az energiamagasság szerepel. Ugyanakkor néha közelítésként a sebességmagasság elhanyagolható és az energiamagasság a vízoszlop magassággal helyettesíthető. Vizsgáljuk meg ennek feltételeit. Ha a jellemző energiamagasság egyszerűen egy mérőmagasság és egy sebességmagasság összege, a sebességmagasság megváltozása, illetve az értékében elkövetett hiba hatása a következőképp számítható. A vízhozam egyenlet: Q — ML | h + = MLH" V képletből differenciálással, mivel csak H függ — -tői, 2fir mert h független tőle pedig 1, dQ = ML n H”—1 = MLH" n--- > H D ifferenciákra térve és átrendezéssel kifejezve a relatív hibát a sebességmagasság hibájával A sebességmagasságnak a teljes elhanyagolásából származó relatív hiba, ha a Q hibátlan vízhozamhoz viszonyítjuk, közelítőleg v2 v2 AQ Q 2fir 2g 345
