Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 2. A vízhozammérő műtárgyak hidraulikai alapjai

A gyakorlatban az alulról befolyásolt vízhozamot a szabad átfolyás Qsz vízhozamának és egy k javító tényezőnek a szorzataként számítjuk Q == kQsz A k javító tényező a műtárgy típusától, valamint az alvízi és felvízi mélység d = Ha/Hf viszonyszámától függ. d és k értéke nyilvánvalóan 0 és 1 között változik, éspedig ha d = 1, akkor k — 0, ha d < dh, akkor k = 1 határértékek között. Általában arra törekszünk, hogy az alulról befolyásolást elkerüljük. 2.3 NYOMÁS ALATTI ÁTFOLYÁS A mérőműtárgyak harmadik csoportjánál a víz nyomás alatt áramlik át (tulajdonképpen ide tartoznak a nyomás alatti csővezetékbe szerelhető mérőberendezések is). A jellemző mérőmagasság a felvízi és az alvízi energiatartalom, — kis különbség esetén a sebességmagasság azonosságát feltételezve, a felvíz és álvíz szintjének — különbsége. A vízszállításukra jellemző alapegyenlet a nyíláson való kifolyásához hasonló, csak benne H —hf — ha, két vízszint különbsége szerepel: Q = CFH1/2 ahol C az átfolyási tényező és F az átfolyási szelvény területe. Fontos köve­telmény ehhez az állapothoz, hogy a ha alvíz is jelentősen az átfolyási nyitás felső záróvonala fölött legyen. 2.4 A MÉRÖMÜTÁRGYAK DIMENZIÓ NÉLKÜLI ALAPEGYENLETE Az alapegyenletek és a bennük szereplő állandók csak a hozzájuk fűzött megkötések betartása esetén érvényesek. A kísérletileg megvizsgált mérőműtárgy vagy berendezés méretarányainak megváltoztatása, a hozzá- folyási és a rááramlási viszonyok, az esetleges örvénylések és leválások, a szándékos vagy tudatlanságból származó emberi beavatkozások, a meg nem engedett zavaró hatások (pl. csővezetékben a mérő előtti túlságosan rövid egyenes szakasz hatása) a mérés pontosságát lényegesen befolyásolják. Keresnünk kell tehát valami olyan eljárást, amely révén a különböző 1 A „dimenzió” szó helyett a „méret” nélküli vagy „mértékegység” nélküli kife­jezés használata félreértésekre vezethet, ezért jobb híján megtartjuk az idegen, de egyértelmű dimenzió elnevezést. 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom