Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai
Higanyos manometer (ui) Nyomás csőkkel Gázpalack—----------- ^ ' P*coH*u>'h h est arányos H Gázáram Nyomási pont (Buborékok) 111—1.28. ábra. A Neyrpic-féle buborékos rajzoló vízmérce mm/óra papírelőretolási sebességgel, 1, illetve 4 havi működési időre készül. Papírszalagjainak hossza 7,5 m. A csővezeték hossza elérheti a 300 m-t. A mérhető vízállásváltozás sebessége 3,5 m/óra. A légtartály üzemi nyomása 15 °C-on 150 kp/cm2. A műszer érzékenysége +1 cm. Folyadékszintek mérésére újabban az ultrahang terjedésén (visszaverődéssel vagy anélkül), illetve radioaktív sugárzáson alapuló észlelési módszereket is kidolgoztak, amelyeket azután elektromos úton juttatnak el a vevőberendezéshez. A módszerek a vízgazdálkodásban még kevéssé terjedtek el. Az elektromos vízállás távjelző műszerek napjainkban a legelterjedtebbek. A legutóbbi években a vezeték nélküli rendszerek terjednek, amelyek ultrarövid hullámú rádiójelek formájában — rádiótelefonként — továbbítják az észlelési adatokat meghatározott időközökben (vagy meghatározott vízállásértékeknél, vagy meghatározott vízállásváltozás esetén). Ilyen például a hazánkban kifejlesztett HYDRA-rendszer. A telefonon hívható vezetékes rendszerek Franciaországban és Svájcban terjedtek el. Felmerült a távgépíróhálózat felhasználása is a távjelzésnél, ezen alapul a TELEXDAT-rendszer. Az észlelő elem többnyire hagyományosan úszó, amely a vízszintvál- tozást követi. A vízállásváltozást elektromechanikus rendszer alakítja át elektromos jelzésre, éspedig ellenállásváltozássá, kapacitásváltozássá, impulzussá, vagy forgó mágneses térré. Az ellenállást vagy kapacitásváltozást előállíthatja maga a víz is. Például az ún. Aegir rendszernél a víz ellenállássorozat tagjait kapcsolja elektromosan egymáshoz (III—1.29. ábra).