Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai

A vízállásváltozást a műszer bizonyos áttétellel (1 : 20, 1 : 10, 1:5) képes írni, amely a beállítástól függ. Ennek megfelelően a toll egyszeri felemelkedése bizonyos maximális vízállásváltozást jelent (5, 2,5, 1,25 m).

A műszer számára kijelölt helyre a 111—1.22. ábra szerinti acélcsövet, vagy 200 mm belső átmérőjű eternit csövet szerelünk fel úgy, hogy teteje a tereptől 100 (80—120) cm-re álljon ki. Erre a csőállványra szereljük a műszert. A csillapító aknát a III—1.23. ábra mutatja.

A rajzoló vízmércékhez teljesen hasonló szerkezetű műszer a vízszint- különbségíró, azzal az eltéréssel, hogy két vízállás különbségét állítja elő.

III—1.21. ábra. A VR1 típusú rajzoló vízmérce szerkezeti vázlata (kép)

Példaként a VITUKI-ban kialakított típust ismertetjük (III—1.24. ábra).

Differenciálműves vízszintkülönbség regisztrálható. A két szint különbségeként jelentkező mérőmagasságot, amely a szintmérő csövekben jelentkezik, két úszóval és két közönséges rajzoló vízmércével lehetne regisztrálni. Az így nyerhető adatok kiértékelése azonban nagyon nehézkes és sok számítást igénylő munka lenne. Ennek elkerülésére szerkesztett Kránicz László egy készüléket, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül a szintmérő csövekben levő úszók magasságkülönbségét regisztrálja. A műszer előnye, hogy 1 rajzoló vízmérce és a vízállás kivonás művelete meg309