Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai

A mechanikus rajzoló vízmércék (III—1.12. ábra) észlelő eleme a víz- szintváltozást követő úszó. Az úszó mozgását huzal vagy fémszalag továbbítja és alakítja át forgó mozgássá. A forgó mozgást ismét huzal, vagy más mechanikus szerkezet alakítja át haladó mozgássá. A haladó mozgást tolla) állóhengeres huzalos, b) fekvőhengeres huzalos, c) állóhengeres rudas, d) állóhengeres csavarorsós, e) fekvőhengeres csavarorsós

szerkezet rögzíti az óraszerkezet mozgatta, egyenletes sebességgel haladó papírra. A papír mozoghat hengeren vagy két orsó között síkfelületen (ún. lefutószalagos műszer vagy más néven szalagíró). A korszerű rajzoló vízmércék tulajdonképpen két alaptípusba sorolhatók:

1. mechanizmus szerint: csigasoros vagy csavarorsós;

2. írópapírrendszerük szerint: álló forgóhengeres vagy lefutószalagos.

Mindegyik rendszernek megvannak az előnyei: a csigasoros belső ellenállása kisebb, mint a csavarorsósé és így többnyire érzékenyebb (kisebb vízállásváltozás hat rá); a csavar orsós ugyanakkor képes a vízállás írást

301