Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai
tására jelentősen eltorzulhat, mint az 1970. évi árvízi mérések a Tiszán Szegednél mutatták). A vízállás változás hevességének [zlH/zft]max szélső értékét feltételezve és az átlagos esés maximumát a képlettel számítva (ahol v a középsebesség), a valódi vízhozam és az ugyanazon a tetőző vízálláshoz tartozó Qp vízhozamhoz viszonyított arányt belőle becsülve felmérhető, hogy a Q/QP érték jelentősen eltér-e az egységtől (a Tiszán Q/Qp = 1,34-et is mértek!). Nagyobb esésű vízfolyásoknál a Q/Qp értéke alig haladja meg az 1-et és ezért a hatás elhanyagolható. Az előbbi közelítő képletben feltételeztük, hogy az árvízi levonulás sebessége a középsebesség 1,3-szorosa, azaz u = 1,3 v. Mint látható, a természetes vízfolyások vízhozamgörbéjét számos tényező zavarja meg, amelyek figyelembevétele állandó gondos figyelmet kíván. Ezért részesítik előnyben az állandó mederszelvényeket (az ún. kont- rollszelvényeket) és a mérőműtárgyakat, amelyekkel a hibaforrások egy része kiküszöbölhető. 1.2 A VlZÁLLÁSÉSZLELÉS ÉS REGISZTRÁLÁS ESZKÖZEI A folyamatos vízhozammérés alapja az esetek nagy többségében a vízállásészlelés, amely az esetenkénti mérésnél sem nélkülözhető. Ismeretes, hogy a vízállás az a hidrológiai elem, amelyet a legrégebbi idő óta mérnek. így érthető, hogy számos módszer alakult ki. A vízépítő mérnöki gyakorlatban a vízállásészlelés eszközeként a lapvízmércék és kisebb műtárgyaknál a mérőtűk honosodtak meg. Kivételes esetekben használják az úszós mutatós műszereket. A helyszíni regisztrálást szinte kizárólag az úszóval működő rajzoló vízmércékkel végzik. Az újabban egyre terjedő távjelzéshez az elektromos és elektronikus műszerek számos típusát alkalmazzák. A lapvízmérce olyan hosszegység beosztással ellátott lap, amelyet a vízfolyásba, vagy azzal közlekedő aknába helyeznek el, és rajta a mérce nullpontjához képest a vízállás leolvasható. A lapvízmérce legfontosabb eleme az időt és vizet álló osztás, amelynek jól leolvashatónak kell lennie. A szokásos osztásköz hazánkban 2 cm. Készülnek függőleges és 1 : 1, 1 : 1,5 és 1 : 2 rézsűs kivitelben (111—1.10. max 1.2.1 Lapvízmércék 297
