Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 3. A vízhozammérések megszervezése
Az észlelő-mérő rendszer egyrészt a tervező-építő-üzemelő szoros együttműködését kívánja meg, másrészt különösen fontos a hálózat működtetése során az a)—f) pont alatti tevékenység egymásrahatása (azaz az adatok feldolgozása és értékelése során észlelt rendellenességek azonnali megszüntetése az a)—d) pont alatti munkában). Kissé bővebben foglolkozunk a továbbiakban a hidrológiai észlelőhálózat és az öntözőrendszerek vízmérési feladataival. 3.1 TERMÉSZETES VÍZFOLYÁSOK Természetes vízfolyásokon a rendszeres és folyamatos észlelés, valamint mérés a hidrológiai észlelő hálózat rendszerében folyik. A hidrológiai észlelő hálózat fenntartója vagy egy külön országos hatáskörű szerv (pl. Vízrajzi Intézet), vagy egy más, nagyobb intézmény (pl. Öntözési Minisztérium) keretében működő hidrológiai szolgálat. A személyzet alapján alapvetően kétféle rendszer van, éspedig a főfoglalkozású vízmérce észlelőkön nyugvó állomásos rendszer, vagy a mellékfoglalkozású vízmérce észlelők mellett külön mozgó mérőszolgálat. Kis területű, sűrűn lakott országban az utóbbi a szokásos. A hálózatba kapcsolt állomások jellegét tekintve ismét kétféle lehet, nevezetesen az állandó hosszúidejű állomásokból álló hálózat, vagy a néhány alapállomásból és az ún. expedíciós területekből álló hálózat. Utóbbi azt jelenti, hogy egy-egy kijelölt országrészt néhány évig nagyon sűrű mérőhálózattal vizsgálnak, majd az „expedíció” más vízgyűjtőre települ át, csupán néhány alapvető állomást tartva üzemben. Feldolgozást tekintve napjainkban kétféle rendszer van küzdelemben: a kézi számítás és a teljesen gépi adatfeldolgozás. Utóbbi egyre nagyobb tért hódít. A gépi feldolgozás ismét kétféle: a helyszínen hagyományosan észlelő és az irodában lyukszalagra áttevő, vagy a helyszínen rögtön lyukszalagra regisztráló módszer. A kétféle módszer között még nem dőlt el a verseny. A mérések megszervezésével kapcsolatban igen fontos a felszereltség — ez megint kétféle lehet: a mozgó csoport minden felszerelését magával viszi, míg az állomási rendszerben a nehezebb felszerelések a helyszínen tárolódnak és csak a mérőszemélyzet utazik. Hazánkban a kísérleti vízgyűjtő területek és néhány nagy folyami észlelőhely dolgozik állomásrendszerben, a nagy többség mellékfoglalkozású észlelőkkel, és mozgó mérőcsoportokkal van üzemben. 3.2 ÖNTÖZŐRENDSZEREK Az öntözőrendszerekben a telepített állomások általában főfoglalkozású észlelővel (vízőr, csatornaőr, szakasz technikus) működnek. Az adatok begyűjtése igazodik az igényekhez és az elszámoláshoz. Ezért többnyire az ún. dekád módszer terjedt el, amikor minden 10 napban meghatározták a vízmennyiséget. 29
