Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 6. Egyéb sebesség-, illetve vízhozammérési módok

leg kis átmérőjű csővezetékben, kis sebességgel áramló víz hozamának mé­résére alkalmazható. Szondaként elkészítve tavak áramlásának mérésére és nagyobb csövekben való mérésre is alkalmazható kis sebességek esetén Kis sebességek mérésére használják a hőhullámmal való mérést. En­nél a műszernél az izzószálat csak pillanatnyi időre melegítjük fel, majd két, adott távolságon elhelyezett termisztorral meghatározzuk a hőimpul­zus megérkezését. Az adott távolságból és a mért időből számolható a se­besség. A távolság csak néhány cm lehet a hőhullám ellapulása miatt. Ezért nagyobb sebességek mérésére nem alkalmas. 0,10 m/s-nál nagyobb sebesség mérésére már feltétlenül automatikus időrögzítő berendezésre van szükség. Egészen kis keresztmetszetű csövekben való mérésre, ülepítő medencék szennyezett és igen kis sebességű vizének mérésére alkalmazható. A vízfolyások gyors elzárásánál keletkező pozitív zárási hullám nagy­ságának mérése lehetőséget ad a vízfolyások hozamának meghatározására. Csorna János szerint a zárási hullám adataiból az alábbi képlet segít­ségével számítható a vízhozam ahol Q a vízhozam, Bk a hullám magasságához tartozó közepes szelvény­szélesség, h a hullám magassága, g a nehézségi gyorsulás, mk — F^Bk, ahol F0 az eredeti szelvényterület. Magához a méréshez a következő feltételek biztosítása szükséges. A csatornának 10—15 m hosszban egyenesnek, azonos szelvényűnek, akadály- mentesnek kell lenni. Az egyenes szakasz alsó végén 10—15 mp alatti el- zárási lehetőségnek kell lenni, az egyenes szakasz felett pedig néhány 100 méternyi, nagyjából egyenes csatornának kell lenni, ahová a zárási hul­lám visszaverődés nélkül kifuthat. Ismerni kell a mérési szelvény méreteit, és meg kell mérni a zárás után néhány mp-cel a zárási hullám magasságát mm-es pontossággal. A mérés legkényesebb része a hullámmagasság meg­állapítása. A vízállásváltozást a zárási szelvény felett néhány m-re kell végezni, a zárás után pár mp-cel, amikor a hullámmagasságnak megfelelő magasság­ban a vízszint néhány mp-re állandósul. A vízállásleolvasás úszós vízmérce, vagy rajzoló vízmérce, illetve hullámmérő használatával nagymértékben megkönnyíthető és pontosabbá tehető. A meder gyors elzárására általában legkönnyebben a meglevő zsili­pek használhatók fel. A zsilipek gyors leeresztésének biztosítása esetén a mérési eljárást tetszőleges méretű csatornák mérésére alkalmazhatjuk. A 6.3 LÖKÉS HULLÁMMAL VALÓ MÉRÉS 278

Next

/
Oldalképek
Tartalom