Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 2. A vízhozammérés idejének megválasztása

mával — főleg ha az esőzéssel esik egybe — lehet a nagyvízi hozamokra előre számítani. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a helyi körülmények gondos mérle­gelésébe beletartozik a mérések lebonyolíthatósága érdekében a mérések várható időpontjának mérlegelése. Az esetenkénti mérés másik el nem hanyagolható tényezője a víz­mozgás permanensségének előzetes — vagy ha ez nem lenne lehetséges — utólagos vizsgálata. A mérés időtartamát lehetőség szerint úgy kell meg­szabni, hogy a vízmozgás permanenssége feltételezhető legyen. Ha ez sem­miképp nem lehetséges, vagyis a vízhozam a mérés alatt jelentékenyen változik, módszert kell kidolgozni, az eredményeknek permanens állapotra való átszámítására. (Bővebben lásd a III. rész 1.5. fejezetét.) Mivel az esetenkénti méréshez bizonyos időtartam szükséges, igen he­ves vízjárású vízfolyáson esetleg kifejezetten a permanensség, illetve a tetőzés időpontjában való szabatos mérés miatt is kénytelenek vagyunk beépített — tehát folyamatos mérésre szolgáló — műtárggyal mérni. Sze­rencsére nagy vízfolyásainkon az áradás-apadás üteme nem olyan gyors, hogy a sebességmérő szárnyas mérés, amely itt jelenleg az egyedüli mód­szer, nem lenne keresztülvihető. A természetes vízfolyásokban a vízhozam tetőzése nem esik egybe a vízállás tetőzésével, ezért többnyire a vízállás tetőzése körül több, legalább három mérés szükséges a tetőző hozam meghatározására. Az esetenkénti mérés időpontjának meghatározása és a méréshez az előkészületek a mindenkori előrejelző szolgálattal való jó együttműkö­dést kívánják meg. 2.2 IGÉNYEK A FOLYAMATOS MÉRÉS IRÁNT A folyamatos mérés célja lehet a) a vízhozam rendszeres és folytonos nyilvántartása; b) a vízháztartási vizsgálatok alapadatainak meghatározása; c) valamilyen vízgazdálkodási tevékenység tervszerű irányításához alapadatok szolgáltatása; d) kutatási feladat; e) vízdíj-megállapítás. A szakágazatok vízhozammérési igényét tekintve: — az árvédelem rövidebb árvízi időszakban; — a folyószabályozás kisvízi időszakokban; — a belvízrendezés a nem permanens állapot miatt, valamint az ösz- szes lefolyásra kerülő vízmennyiség meghatározhatósága érdekében; — az öntözés az üzemirányítás és a vízdíjszámlázás érdekében; — a vízellátás az üzemirányítás és a vízdíjszámlázás céljából; — a csatornázás és a vízerőhasznosítás az üzemirányítás céljából; igényelheti a folyamatos mérést. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom