Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 2. A vízhozammérés idejének megválasztása

mával — főleg ha az esőzéssel esik egybe — lehet a nagyvízi hozamokra előre számítani.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a helyi körülmények gondos mérlegelésébe beletartozik a mérések lebonyolíthatósága érdekében a mérések várható időpontjának mérlegelése.

Az esetenkénti mérés másik el nem hanyagolható tényezője a vízmozgás permanensségének előzetes — vagy ha ez nem lenne lehetséges — utólagos vizsgálata. A mérés időtartamát lehetőség szerint úgy kell megszabni, hogy a vízmozgás permanenssége feltételezhető legyen. Ha ez semmiképp nem lehetséges, vagyis a vízhozam a mérés alatt jelentékenyen változik, módszert kell kidolgozni, az eredményeknek permanens állapotra való átszámítására. (Bővebben lásd a III. rész 1.5. fejezetét.)

Mivel az esetenkénti méréshez bizonyos időtartam szükséges, igen heves vízjárású vízfolyáson esetleg kifejezetten a permanensség, illetve a tetőzés időpontjában való szabatos mérés miatt is kénytelenek vagyunk beépített — tehát folyamatos mérésre szolgáló — műtárggyal mérni. Szerencsére nagy vízfolyásainkon az áradás-apadás üteme nem olyan gyors, hogy a sebességmérő szárnyas mérés, amely itt jelenleg az egyedüli módszer, nem lenne keresztülvihető.

A természetes vízfolyásokban a vízhozam tetőzése nem esik egybe a vízállás tetőzésével, ezért többnyire a vízállás tetőzése körül több, legalább három mérés szükséges a tetőző hozam meghatározására.

Az esetenkénti mérés időpontjának meghatározása és a méréshez az előkészületek a mindenkori előrejelző szolgálattal való jó együttműködést kívánják meg.

2.2 IGÉNYEK A FOLYAMATOS MÉRÉS IRÁNT

A folyamatos mérés célja lehet

a) a vízhozam rendszeres és folytonos nyilvántartása;

b) a vízháztartási vizsgálatok alapadatainak meghatározása;

c) valamilyen vízgazdálkodási tevékenység tervszerű irányításához alapadatok szolgáltatása;

d) kutatási feladat;

e) vízdíj-megállapítás.

A szakágazatok vízhozammérési igényét tekintve:

— az árvédelem rövidebb árvízi időszakban;

— a folyószabályozás kisvízi időszakokban;

— a belvízrendezés a nem permanens állapot miatt, valamint az ösz- szes lefolyásra kerülő vízmennyiség meghatározhatósága érdekében;

— az öntözés az üzemirányítás és a vízdíjszámlázás érdekében;

— a vízellátás az üzemirányítás és a vízdíjszámlázás céljából;

— a csatornázás és a vízerőhasznosítás az üzemirányítás céljából;

igényelheti a folyamatos mérést.

27