Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 6. Egyéb sebesség-, illetve vízhozammérési módok

6. EGYÉB SEBESSÉG-, ILLETVE VÍZHOZAMMÉRÉSI MÓDOK 6.1 MÉRÉS SZONDÁKKAL A leggyakrabban alkalmazott szonda az ún. Pitot-, vagy Prandtl-féle cső. A Piíoí-féle cső a sebességet méri a mozgási energia helyzeti energiává való átalakítása által. Az átalakítást a vízfolyás irányába állított, derék­szögben hajlított csővel éri el, és egy függőleges csőben kialakuló statikus vizszinthez viszonyítja. A két csőben észlelt h vízszintkülönbségből a v = k / 2gh képlet alapján számolható a sebesség, ahol k az egységnél nagyobb kísérleti állandó, és a g a nehézségi gyorsulás. A vízszintkülönbség meghatározása általában nem a vízállások köz­vetlen leolvasásával történik, hanem mindkét csőben felszívják a vizet, hogy kényelmesen legyen elvégezhető a leolvasás megfelelő pontossággal. Kis sebességeknél a leolvasáshoz leolvasó mikroszkóp szükséges és a mé­rési bizonytalanság igen nagy. Ezért csak nagyobb, 1,0 m/s feletti sebessé­gek mérésére célszerű alkalmazni. A Piiot-rendszerű csövek lényegesen kisebbek, mint a forgóműves sebességmérők, nagy sebességeknél megbízhatóan mérnek és állandó hasz­nálatra alkalmasak. Ezért különösen alkalmasak zárt csővezetékben való mérésre (II—6.1. ábra). A mérés módja megegyezik a forgóműves sebességmérővel való mé­réssel, de annál lényegesen gyorsabb és vízmentes elhelyezése is általában könnyebben megvalósítható. A mérések előtt a Pitot-cső állandóját hitele­sítéssel kell meghatározni. Kisebb sebességek mérésénél a Pitot-csövek helyett az ún. Pitot— Venturi csövet (II—6.2. ábra) és a Venturi-szondát is alkalmazzák (II—6.3. ábra). Ezek a Pitof-csőnél lényegesen nagyobb mérőmagasságot állítanak elő, de ugyanakkor helyfoglalásuk is lényegesen nagyobb. Alkalmazásra kerülhetnek még a Haszpra-féle mérőfejek, melyek a Pitot-cső mérési elvéhez hasonlóan működő, a cső falába épített elemek. Érzékeny differenciál manométerekkel hitelesítés után alkalmasak a cső­fal menti, vagy a csőben uralkodó középsebesség, illetve vízhozam mé­résére. Az elektromos szondák közül az elektromágneses szonda (II—4.94. ábra) használata jöhet még szóba nyílt felszínű vízfolyásokban való mé­résnél. Lassan változó áramlások nagyságának és irányának hosszú időn ke­resztül történő folyamatos mérésére készült az MK—III. jelű áramlásre­gisztráló, mely kezelőszemélyzet nélkül, kb. 2 hetes időtartamig működik automatikusan (11—6.4. ábra). Ez a műszer a sebesség nagyságát vízszintes tengely körül elforduló billenőlap segítségével méri és mutatja a sebesség értelmét. A sebesség 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom