Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
lyásokon természetesen ennél kisebb változás engedhető meg mérés közben. Közelítően a szelvény középmélységének 5%-a engedhető meg mérés közbeni vízállásváltozásnak. Az így meghatározott vízhozamértékek alkalmasak arra, hogy belőlük az üzemi viszonyoknak megfelelő átlagos vízhozamtényezőt határozzunk meg. A permanens állapotban való mérésekkel összehasonlítva att láthatjuk, hogy mintegy 10%-os eltérés várható a kétféle vízhozam tényező közt, vagyis permanens, állapotban ennyivel szállítanak többet egyes műtárgyak. A szélső üzemi állapotok közül főleg a legkisebb, még mérendő vízhozamok a legkényesebbek, mivel maga a mérés is ilyen körülmények között a legpontátlanabb, a műtárgy méreteinek hibái és a szerkezeti hibák, mint pl. a zsiliptáblák csurgása is, legnagyobb mértékben 'éreztetik hatásukat. Műtárgyaknál a maximális vízszállítás közelében általában jól használható a közepes vízhozamoknál meghatározott vízhozamtényező, ha a műtárgy geometriai adatai rögzítve vannak. Ennek megfelelően szükség esetén ezek a mérések elhagyhatók, de ebben az esetben ki kell egészíteni a méréseket a nagy vízhozamok átfolyásának jellegére vonatkozó megfigyelésekkel, mivel ilyen esetben az esetleges különböző vízugrások okozhatnak eltéréseket. A vízugrásra vonatkozó megfigyeléseket mindenkor a mérési jegyzőkönyvekre is rá kell vezetni, hogy a hitelesítés feldolgozásánál a mérések megfelelő csoportosítását lehetővé tegyék. A mérésekkel kapcsolatban célszerű mérési naplót is vezetni. Ebbe a naplóba kerülnek a méréssel és a műtárgy üzemelésével kapcsolatos adatok, pl. a közeli szivattyúk üzemelése, hullámzás, örvényképződés, rendkívüli pulzáció, vagy vízállásváltozás, halrács elszennyeződés, sebesség irányának változása, a szivornyákban való légkiválás, légtelenítés, hordalékosság, uszadék stb. Emellett azonban a legfontosabb adatokat: vízállások, szélirány stb. külön-külön önállóan rá kell vezetni a jegyzőkönyvekre is, és minden jegyzőkönyvnek külön-külön is számíthatónak kell lenni. A méréseket célszerű több rövidebb sorozatban végezni. Az egyes sorozatok alkalmat adnak a folyamatos üzemelési körülmények meghatározására. A mérő állandóan egy helyben való tartózkodása lehetővé teszi az üzemelési adatok összegyűjtését és a környezet tökéletes megismerését. A sorozatok nagyobb időközben való ismétlése viszont lehetővé teszi a szélsőségek megmérését és a hosszabb idejű változások kimutatását. A gyakorlatban célszerű három tízes csoportra beosztani a méréseket, és egy idényen belül az üzemelési körülményekre legjellemzőbb időszakokban elvégezni. A sorozatmérés minden egyes mérésének teljes mérésnek kell lennie, vagyis vízállásértékéket, zsilipnyílás meghatározást, vagy más paraméter meghatározását, teljes szelvényfelvételt és teljes sebességmérést kell tartalmaznia. 3. A hitelesítés feldolgozása A hitelesítés feldolgozása a beérkezett mérések törzskönyvezésével kezdődik. A törzskönyvek beosztása az átfolyási típustól, illetve a műtárgy jellegétől függ. Tartalmaznia kell a mérések sorszámát, a felvíz, az alvíz, a nyomás, a zsilipnyílás vagy más paraméterek értékét, a vízhozam első 256
