Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 1. A vízhozammérés szükségessége és feladatai

résre a venturi-csatornák és bukók ajánlhatók, esetenkénti mérésre sebességmérő szárnyak. Kedvezőtlen esetben a szárny működtetéséhez nincs elegendő sebesség; ha egészségi okokból megengedhető, ilyenkor valamilyen nyomjelző átfolyási görbéjének mérését ajánljuk.

1.8 CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

A csatornahálózatokban lefolyó szennyvíz mérésére elsősorban tervezési értékek megállapítása céljából van szükség. A szennyvízátemelő telepeknél ehhez üzemi feladatok (pl. automatikus szabályozás) miatt is szükség lehet. Szennyvíztisztító telepeken belül a vízhozammérés a technológiai folyamat miatt lehet szükséges.

Ipartelepek vízgazdálkodásának alapja a vízmérleg, amelyhez viszont a kibocsátott víz mennyiségének ismerete nélkülözhetetlen. A befogadóba való átbocsátás előtt is szükség lehet — ellenőrzési okokból — a szennyvíz hozamának meghatározására.

A csatornákban a víz hol nyílt felszínnel, hol nyomás alatt folyik. A zárt szelvényekben nehezen ellenőrizhető a lerakódás. Általában igyekszünk olyan mérési helyet kialakítani, ahol nyílt felszíni áramlás esetén tudjuk a mérést végrehajtani. Mindenképpen nehézséget jelent a szennyezés eltömő és kémiailag agresszív hatása. A szennyvíz ebből a szempontból igen különböző lehet és időben is jelentékenyen változhat. Az ipari üzemek például a technológiai folyamatok függvényében periodikusan eresztenek le szennyvízhullámokat.

Ezek a kellemetlen jelenségek megnehezítik a szennyvíz esetenkénti és folyamatos mérését egyaránt. Egyes szennyvizek mérése ma sincs megnyugtatóan megoldva.

Zárt vezetékben, nyomás alatti átfolyásnál az ún. szegmens venturi (aszimmetrikus venturi)-cső, az elektromágneses és az ultrahangos vízhozammérő látszik célszerűnek. Az elektromágneses vízhozammérő elterjedésének egyedüli akadálya a költséges volta.

Nyílt vízfolyásban vagy zárt csatornában nem telt szelvényű áramlásnál a Parshall-csatorna, a Parabola-venturi-csatorna, a fenéklépcsős bukó (bukós aknáknál) és a billenő köböző jöhet számításba.

Hol telt szelvénnyel, hol nyílt felszínnel áramló víz esetében az aszimmetrikus venturi-csatorna (cső) alkalmazható.

A jelző, számláló vagy regisztráló műszereknek egyrészt a mérőberendezéshez, másrészt a szennyvízhez kell alkalmazkodniok. A pneumatikus nyomáskülönbség távadót, a membrános elektromos nyomáskülönbség távadót említhetjük nyomás alatti csővezetékbe szerelt mérőberendezés mellett. Ugyanakor nyílt csatornában való méréshez a karos, úszós, poten- cióméteres vízhozammérőt, amely megfelelő gyöktárcsa segítségével a vízállásból vízhozamot állít elő.

24