Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
1491 1492 1493 1494 1495 1496 1497 1498 1499 1500 75 75 75 75 75 75 75 75 75 75 224 224 224 224 224 225 225 225 225 225 373 374 374 374 374 375 375 375 375 375 522 523 523 523 523 524 525 525 525 525 671 672 673 673 673 674 675 675 675 675 820 821 822 822 822 823 824 825 825 825 969 970 971 972 972 973 974 975 975 975 1118 1119 1120 1121 1121 1122 1123 1124 1125 1125 1267 1268 1269 1270 1271 1272 1273 1274 1275 1275 1416 1417 1418 1419 1420 1421 1422 1423 1424 1425 Az első függély pontkiosztását beírjuk a jegyzőkönyv második oldalán a megfelelő rovatokba, mindenkor feltüntetve a víz szintjét „0” mélységgel és a teljes mélységet „f”, azaz fenék jelzéssel (II—4.43. ábra). A mérés kezdetén a műszer tengelyével a vízszintre állunk és a mélységmérőt, illetve az ideiglenes indexet „0”-ra állítjuk, majd leengedjük a műszert az első pont mélységére. Természetesen vigyázni kell, hogy közben a mérőszemélyzet helyváltoztatása miatt ne változzon a műszer mélysége. A műszer leengedése után következő jelzésnél megindítjuk a stopperórát 0-át számolva, majd minden újabb jelzésnél folyamatosan tovább számolunk. Elektromágneses jelfogó használata esetén a stopperórát és a jelfogót azonos időben indítjuk meg. A mérés minimális ideje 40 mp és célszerű legalább két jelzést megvárni. A 40 mp eltelte után következő jelzésnél megállítjuk a stopperórát. Elektromos jelszámláló használata esetén célszerű kerek 1 percet megvárni és akkor kikapcsolni a jelszámlálót. A mérés után először a megtett fordulatok számát írjuk be a jegyzőkönyvbe, majd a stopperórán rögzített időt tizedmásodpercnyi pontossággal és végül 0-ra állítjuk vissza az órát és a jelszámlálót. Azután értelemszerűleg ismételjük a mérést az összes kijelölt pontban. A mérésre kevésbé alkalmas szelvényekben előfordulhat, hogy olyan kis sebességeket is meg kell határozni, melyeknél a műszer már nem forog szabatosan. Ilyenkor az egyenletes pontkiosztástól el kell térni és meg kell határozni azt a mélységet, ahol még szabatosan forog a műszer és ott mérést kell végezni, majd meg kell kísérelni a mérést a vitorla átmérőjével süllyesztve a műszert. Amennyiben ebben a pontban 2—3 percig nem jelez a műszer, illetve két jelzés közt több idő telik el, akkor a jegyzőkönyvbe a megfelelő mélységhez „nem jelez”-t írunk. Ha pedig esetleg mégis mérhető értéket találunk, akkor azt írjuk be és a műszert tovább süllyesztjük a vitorla átmérőjével. Különleges esetekben előfordulhat, hogy a felszín közelében kicsi a sebesség. Ilyenkor célszerű a függélyt alulról felfelé mérni. Az utolsó mérési pont mélységének megállapítása az előzőeknek megfelelően történik. Amennyiben az egész függélyben nincs mérhető sebesség, akkor a legközelebbi mérhető függélyig terjedő távolság felében kell megismételni a mérést mindaddig, amíg nem találunk olyan függélyt, ahol már mérhető sebességek vannak. A többi függélynél pedig be kell jegyezni, hogy a „víz áll” vagy „örvénylik”, vagy „gyengén folyik”. A méréshatárnál kisebb sebesség okát, ha mód van rá, akkor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kis sebesség oka lehet: a meder benőttsége, 224
