Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 1. A vízhozammérés szükségessége és feladatai

1.1 ÁRVÍZVÉDELEM

A folyókban levonuló árvíz elleni védelmet szolgáló művek tervezése a mértéktartó árvízi hozamok ismeretét követeli meg. Nagy vízfolyásokon magának a védmű szintjének meghatározásához elvileg az árvízi vízállások is elegendők lennének, azonban a begátolás következtében megváltozott le- folyási szelvényből eredő vízállásváltozások mégis megkövetelik a vízhozam egyértelmű ismeretét. A természetesen vagy mesterségesen duzzasztott vízfolyásokon az adatok egyneművé tételéhez nélkülözhetetlenek a vízhozamok. Kisebb vízfolyásokon a heves árvizeknél a nem permanens jellegből kifolyólag eleve nem jellemző a vízállás, és így az összehasonlíthatóság egyedüli alapja a vízhozam.

Az összegyülekezés bonyolut folyamata, az árvízhidrológiai tanulmányok és a tározók visszatartó hatásának tanulmányozása nem nélkülözheti a vízhozam-méréseket. Az árvízi hozamok ismeretein alapul a hídnyílások, árapasztók, túlfolyók, átereszek, bújtatok, duzzasztónyílások méretezése, nehogy ezek a műtárgyak duzzasztásuk révén a korábbi árvízszintet jelentősen megemeljék.

Az árvízvédelmet elvileg csak a tetőző árvízhozamok érdeklik, azaz esetenkénti méréssel meghatározható értékek. A gyakorlatban azonban a tetőzés időpontja nem jelezhető előre elég pontosan, illetve kisvízfolyáson az árhullámok megjelenése igen gyors és váratlan. Ezért a nagyobb vízfolyások kivételével az árvízhozamok meghatározása is többé-kevésbé folyamatos mérést kíván meg. Nagyobb vízfolyásoknál — a folyamatos mérés egyéb nehézségei miatt — meg szoktunk elégedni az esetenkénti méréssel, illetve ezek eredményeiből igyekszünk vízhozamgörbét szerkeszteni és ezzel pótolni a folyamatos mérést.

Az árvízvédelem céljait szolgáló vízhozamméréseket szinte kizárólag nyílt mederben végezzük. Kisebb vízfolyásokon gyakran arra kényszerülünk, hogy az egyéb célból épült műtárgyak okozta duzzasztást használjuk fel a vízhozam meghatározására, vagy jobb híján az árvíznyomokból a permanens egyenletes vízmozgás összefüggéseit érvényesnek feltételezve kísérelünk meg árvízhozamot számítani. Kísérleti vízgyűjtő területeken, vagy állandó nyilvántartási szelvényekben kiépített vízhozammérő műtárgyak szolgálnak a folyamatos vízhozammérésre rajzoló vízmércével (vagy esetleg maximum mércével) felszerelve. Gyakran azonban csak kisvízi részük van kiépítve, mert a széles hullámtéren nincs gazdaságos lehetőség műtárgy- építésre. Máskor a nehézség a nagyvízi rész hitelesítésében jelentkezik.

Az árvízi mérések között is különleges helyet foglalnak el a jeges viszonyok között végzett mérések, amelyek még több körültekintést igényelnek. Mivel a jégtorlaszok által duzzasztott vízállás a jeges árvizekre egyáltalán nem jellemző, jelentőségük különösen nagy. A tetőzés időszakában, a torlasz megindulása előtt viszont a jégtakarón tartózkodni és róla mérni élet- veszélyes. Ezen a területen különösen fontosnak látszik új módszereknek (pl. ultrahang) a bevezetése, amelyek egyáltalán lehetővé teszik a becslésen túlmenő pontosságú mérést.

14