Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
és így a mélységből számítható a felszállási idő, ami egyben vízszintes értelemben az úsztatási idővel azonos. A megjelenési hely távolságának és az úsztatási időnek a hányadosa az adott függély középsebességét adja. A fenéken elhelyezett, hosszában perforált, buborékoltató cső segítségével a felszínen a fajlagos vízhozammal, vagyis a mélységgel súlyozott függély- középsebességekkel arányos ábra hozható létre, melynek rögzítés után a teljes vízhozam jól számítható. Dávid László vizsgálatai szerint különösen öntözőcsatornákban való mérésre jól alkalmazható és kellő pontosság érhető el vele. 4.2.2 Az úszós sebességmérés végrehajtása Kis sebességek és egyenletes párhuzamos vízmozgás esetén a szabad felszínű csatornák, vagy vízfolyások vízhozama meghatározható, szelvényfelvétel és úsztatással történő felszíni sebességmérés alapján. A felszíni úsztatással való sebességmérés legelterjedtebb a kisesésű öntözőcsatornák vízszállításának mérésénél, de sikerrel alkalmazható kisesésű vízfolyások, patakok vízhozamainak, vagy nagyobb folyóknál a partmenti kissebességű sávok és a hullámtéri mederszakasz sebességének mérésére is. Felszíni úsztatással sebességmérést csak növényzettől mentes, egyenes mederszakaszon, teljesen szélmentes időben lehet végezni. Szeles időben, a vízből kiálló úszó sebességét, esetleg irányát a légáramlás megváltoztathatja. A mérés megkezdése előtt kiválasztjuk a felszíni sebességmérésre legalkalmasabb mederszakaszt. A mérésre hosszabb, egyenes, párhuzamos partvonalú, növényzettől és más áramlási akadálytól mentes mederszakaszt kell választani, ahol a víz áramlása egyenletes. Ha növényzettől mentes mederszakasz nem áll rendelkezésre, akkor a mederben levő növényzetet le kell kaszálni. A mérési szelvényt, a kiválasztott mederszakasz közepén, a partokra merőlegesen kell kitűzni. A mérési keresztszelvény felvételét a 4.1.4 fejezet előírásainak megfelelően kell végezni. A mérési szelvény felett és alatt a mérési szelvénnyel párhuzamosan egyenlő távolságra még egy-egy szelvényt kell kijelölni. A szelvények távolságát úgy kell megválasztani, hogy köztük a felszíni úszó megközelítőleg 1 perc alatt ússzon le. Mindhárom szelvényben kötelet kell átfeszíteni. A középső szelvénykötél kerek beosztásait jól látható jellel kell megjelölni. A mederszélességtől függően a sebességmérésre kijelölünk 3—10 úsztatási pontot (függélyt). Az úsztatási pontok egymásközti távolságát azonosra vesszük úgy, hogy a szélső pontok a partokhoz minél közelebb kerüljenek olyan zónába, ahol még van vízfolyás. A sebességmérést úgy végezzük, hogy az előre kijelölt függélyek irányában a felső szelvény felett, olyan távolságra helyezzük az úszót, hogy a felső szelvényig mintegy 10—15 mp-ig ússzon. A felső szelvénykötél alatti áthaladás időpontjában megindítjuk a stopperórát. A középső szei133
