Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján

b) A teljes kötélhossz (L) és a vízfelszín feletti kötélrész (Zo) különbségeként kiszámítjuk a vízben levő kötél hosszát:

Z| = L — Zn

c) A vízben levő kötélhossz (Zj) és a kilengés szöge (a) alapján a II— 4.46. ábrából meghatározzuk a redukció mértékét (Al).

II—4.46. ábra. A felfüggesztő kötél kilendüléséből származó hiba

d) A tényleges vízmélységet (m) megkapjuk, ha a vízben levő kötélhosszból (Zi) kivonjuk a redukció nagyságát (Al):

m = Zi — Al.

Amennyiben a számításokat a mélységmérések után a helyszínen elvégzik, a vízmélységek rovatába a tényleges értékeket kell írni. A számítás ellenőrzése céljából a jegyzőkönyvben a mért (látszólagos) mélységet áthúzni, vagy kitörölni nem szabad.

Hídszelvények felvételénél minden esetben célszerű felvenni a teljes hídnyílás szelvényét, vagyis nemcsak a nedvesített szelvényt, hanem az ún. száraz szelvényt is. A száraz szelvény magassági adatait a hídpályához viszonyítjuk. A hídpálya emelkedését megközelítőleg a vízszinthez való viszonyából számíthatjuk a geodéziai felvétel hiányában.

Rácsos szei'kezetű hidaknál nehézséget okoz, hogy a méréseket csakis a rácsrudak közt végezhetjük el. Ez általában lehetetlenné teszi a szabályos kiosztás alkalmazását. Ugyanakkor a mérés is lényegesen lassúbbá válik, mivel a súlyt gyakran teljesen fel kell emelni, hogy átállhassunk a következő rácsközbe.

124