Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
Hordozható, közepes nagyságú kötélpályás mérőberendezés látható a II—4.19. ábrán és állandósított kötélpályás vízhozammérő állomást mutat be a II—4.20. ábra, melyet főleg rendszeres mérésekhez alkalmaznak vízhozamnyilvántartó mérőállomásokon. Csónakból való mérésnél nagyobb mélységek, vagy nagyobb sebességek esetén, illetve magas áthidalásról való mérésnél leeresztő csörlőre függesztett ólomsúlyt, az ún. ingát alkalmazzák a mélységméréshez és a sebességméréshez egyaránt. A csörlő minden esetben szilárdan rögzítve helyezendő el a csónakban, vagy hajóban és terelő csigával, az ún. kógyófejjel kell ellátni, hogy a súly a megfelelő helyen vízbeereszthető legyen. A csörlőt és a kígyófejet gyakran összeszerelik és vagy a csónak orrában (II—4.21. ábra), vagy a mérőhajó oldalánál (II—4.22. ábra) helyezik el. Egyszerű esetben a leeresztő kötélen vannak távolságjelzések és azzal határozható meg a mélység, általában azonban maga a csőrlő van felszerelve mélységszámlálóval (II— 4.23. és 24. ábra). A kígyófejeket biztosítani kell, hogy a drótkötél ne ugorhasson ki a terelő csiga vája- tából (II—4.25. ábra). Minden csőrlőnél nagy gondot kell fordítani a biztonságra. Gyakran kell ellenőrizni a kilincsművet. Célszerű biztonsági (csúszófékes) csőrlőkart, vagy rugós biztonsági akasztót alkalmazni. A mélységmérésnél és sebesség- mérésnél használatos súlyok általában a méretek csökkentése miatt ólomból készülnek és bomba alakúak, hogy II—4.21. ábra. Csőrlő és kígyófej a csónak orrában 110 II—4.20. ábra. Állandósított kötélpálya
