Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
Félnedves Podagrafu Nagy csalán Hamvas szeder Aegopodium podagraria Urtica dioica Rubus caesius 4.2. Az alföldi növénytársulások és ökológiai jellemzésük 4.2.1. Zonális növénytársulások Gyertyános-kocsányos tölgyes (Querco robori-Carpinetum) SOÓ et. PÓCS A legnagyobb szervesanyag termelésű,, jó” fatermő képességű erdőtársulás. Az uralkodó fafaj a kocsányos tölgy, a második koronaszintben a gyertyán. Elegyfajok: a mezei juhar, a vadcseresznye. Cserjeszintjét a fagyai, a vörösgyűrű som, a mezei juhar és a gyertyán alkotja. Erdőtípusai: Asperula odorata (MAJER 1968) Szagosmügés gyertyános-tölgyes Viola silvestris Erdei ibolyás gyertyános-tölgyes Carex pilosa Bükksásos gyertyános-tölgyes Convallaria majális Gyöngyvirágos gyertyános-tölgyes A származék gyertyános-kocsányos tölgyesek elegyetlenek, hiányzik a gyertyán. Fiatal korban a talajt avar borítja. Erdőtípusai: Brachypodium silvaticum Erdei sziklaperjés gyertyános-tölgyes Rubus caesius Szedres gyertyános-tölgyes Urtica dioica Csalános gyertyános-tölgyes Elterjedése: az 1. Szatmár-Beregi-sík és a 2. Nyírség erdőgazdasági tájban 3000 ha (ERSZA 1990) területen zonális erdőtársulás. Az Alföld többi táján őshonos előfordulását (Pusztavacs, Csévharaszt gyertyános-tölgyes maradványfoltok, SIMON T. 1967) az ökológiai viszonyok nem támasztják alá. Termőhelyileg ugyancsak nem igazolható, hogy mind homokon, mind a magasabb fekvésű árterületeken a gyertyánostölgyes volt az Alföld uralkodó klimax erdeje” (SOÓ R. 1960). A gyertyános-tölgyesek termőhelye: A gyertyános-tölgyes klímajellemzője a gyertyán, amelyik az Alfóldön az átlagosan (1901-1950) 53-58% légnedvességü (július: 14 órai) területeken társul a kocsányos tölggyel. Az évi átlagos középhőmérséklet általában 9 °C alatti és az évi átlagos csapadék 600 mm-nél nagyobb, ami mint a talajban tárolható víz az erdő szempontjából döntő jelentőségű. Erdészeti klímakategóriája: gyertyános-tölgyes klíma. A hidrológiai viszonyok a zonális növénytársulásokban nem játszanak szerepet, tehát ebben a társulásban sem. 1957. 89
